Az uro vagy uru indi�nok a t� maguk �ltal l�tes�tett lebeg� szigetein �lnek. R�luk m�r a 16. sz.-i spanyol forr�sokban is eml�t�st tesznek. A ma mintegy 1500 f�t sz�ml�l�, saj�t nyelvvel rendelkez� n�pcsoport kb. 40 totora szigeten �l a t� k�zep�n. A totora s�s f�le, ami val�di �let lehet�s�get teremt sz�mukra. A kiv�gott totorak�tegekb�l k�sz�lnek a lak�szigetek. Messzir�l, a v�z felszin�n megmarad� lebeg� gy�kereket hoznak, amit a v�z alatt egym�shoz csom�znak k�telekkel, n�ddal. Az ur� indi�noknak is hatalmas t�dej�k van - alkalmazkodni k�nyszer�lt szervezet�k - hisz maga a t� is 3800 m magasan ter�l el a tengerszint felett. Ennek k�vetkezt�ben igen hossz� ideig k�pesek erre a v�z alatti munk�ra is. A gy�kerekre helyezik a totor�t t�bb r�tegben. �llag�t �lland�an ellen�rzik,  s ha az megtelik v�zzel, vagy elrohad, akkor �jabb k�tegre cser�lik. A sziget magass�g�t is folyamatosan ellen�rzik egy hossz� r�ddal, valamint a t� m�lys�g�t, nehogy megs�llyedjenek. �ltal�ban 17 �vente kell teljesen �j szigetet �p�teni�k, a fels� n�dat havonta �jra cser�lik. A szigeten �ll� h�zak szint�n totor�b�l k�sz�lnek, s�t cs�nakjaik is, de fogyasztj�k a totora friss hajt�sait is. A totora n�v�nyt azonban az tette h�ress�, hogy Heyedal ebb�l �p�tette legend�s Kon-Tiki haj�j�t, amellyel 4300 tengeri m�rf�ldet tett meg Perub�l Polin�zi�ba, hogy az �si peru �s t�voli vid�kek k�z�tti tengeri kapcsolatok l�tez�s�t bizony�tsa. Az ur�k hal�szattal foglalkoznak, de a h�zak k�z�tti parcell�kon m�g burgony�t is termesztenek. S�t ty�kokat is tartanak. A maguk �ltal k�sz�tett aj�nd�kokat a sz�razf�ld�n eladj�k �s a bev�telt meghat�rozott rendszer alapj�n egym�s k�z�tt elosztj�k, vagyis egy-egy sziget nem tartja meg mag�nak a z �sszeget. A szigeteken m�r n�hol iskola �s �voda is m�k�dik, s�t megjelent a napelem haszn�lata is. A h�zakban n�hol televizi�t is l�ttunk. Az orvosi ell�t�s��rt a sz�razf�ldre haj�znak. Az �tlagos �letkoruk nagyon alacsony, az �lland� nedves k�rnyezet miatt az iz�leti �s m�s betegs�gek sz�ma igen magas.. A fiatalok k�z�l m�r k�z�piskol�ba, egyetemre is kiker�ltek a szigetr�l. Akik elmentek, lakni nem t�rtek vissza, a sz�razf�ldr�l seg�tik a csal�dtagjaikat.

A sziget legfontosabb szab�lya k�z� tartozik, hogy veszekedni egym�ssal nem lehet! Aki nem tud beilleszkedni a k�z�ss�gbe, annak h�z�nak ter�let�t egy hatalmas f�r�sszel kiv�gj�k �s �szhat amerre l�t! R�vid id� alatt megtapasztalja az egyed�ll�t neh�zs�geit �s amikor egy m�sik szigethez csap�dik, akkor m�r tal�n betartja az egy�tt�l�s szab�lyait. Az ur� indi�nok seg�tik egym�st. A mag�nyosan lebeg� szigetet �s lak�it  pr�bak�nt odak�t�zik magukhoz, de ha ism�telten vita t�mad, akkor ism�telten j�n a f�r�sz! Ha semelyik szigetn�l nem tud meg�llapodni, v�g�l a sz�razf�ld�n fog kik�tni, amit a v�gs� b�ntet�sk�nt �lnek meg. 

 Forr�s: Peru - Dekameron �tik�nyvek ... �s persze a saj�t �lm�nyek :)