A f�l�s gyerekekr�l

Az �vodai csoportokban egyre t�bb szorong�, f�l�s gyerekr�l tesznek eml�t�st az �v�n�k.

�k azok, akik felt�n�en nehezen illeszkednek be a csoportjukba, a sz�l�kt�l nehezen v�lnak el, feladathelyzetekben nem sz�vesen  vesznek r�szt, a csoportban egy-k�t gyerekkel teremtenek csak kapcsolatot, de legink�bb az �v�n�ni k�zels�ge mellett �rzik biztons�gban magukat, �s s�lyosabb esetekben  felt�n� viselked�si szok�sokat is produk�lnak.

Az �rzelmek fejl�d�s�nek ebben a szakasz�ban vajon term�szetes saj�toss�g a f�lelem ilyen intenz�v megjelen�se? Ha nem term�szetes, akkor milyen h�tt�rt�nyez�k b�jhatnak meg a viselked�si probl�m�k m�g�tt? Alkati saj�toss�gr�l besz�lhet�nk-e, vagy nevel�si hib�k miatt v�lik egy gyerek t�lzottan szorong�v�, f�l�ss�?

De m�g miel�tt erre megk�s�reln�nk v�laszt adni, n�zz�k �t, hogy a szorong�snak �s a f�lelemnek a term�szete honnan eredeztethet�?

Sz�mos �llatk�s�rlet, de emberk�s�rlet is kimutatta, hogy a f�lelmet r�szben tanuljuk, de �r�kl�tt tulajdons�g jegyeket is tal�lunk m�g�tte. Vagyis a szorong�s-f�lelem egy tanult em�ci�, ami a nevel�i-sz�l�i hat�s k�vetkezt�ben alakul ki, de �r�kl�tt tulajdons�gok halmaza is lehet, esetleg alkati saj�toss�gok is megh�z�dnak benne.

Negat�v �rzelemk�nt tartjuk sz�mon, de m�gis  a faj �s az egyedfenntart�s szempontj�b�l elengedhetetlen em�ci�. Minden eg�szs�ges ember rendelkezik a f�lelem �rzet�vel. Az a feln�tt �s az a gyerek, aki egy�ltal�n nem szorong soha semmilyen helyzetben, annak megnyilv�nul�sai m�g�tt betegs�get lehet sejten�nk, vagyis a  f�lelem teljes hi�nya k�r�lettan t�netei k�z� tartozik.

Fontos �rzelemr�l van sz� teh�t, amire sz�ks�g�nk van, hogy bizonyos helyzeteket elker�lj�nk, �s ez�ltal bizonyos helyzetek k�vetkezm�nyeit�l megv�dj�k magunkat, szem�lyis�g�nket.

De mis is az a f�lelem, mi is mondhat� el err�l az �rzelemr�l?

�ltal�ban a meghat�roz�sban a k�vetkez� krit�riumokat szokt�k le�rni:

A f�lelem egy olyan �rzelem, ami a gyermekkorban fokozottan, k�s�bb feln�ttkorunkban kev�sb� meghat�roz� em�ci�. Jellemz� r� az, hogy a bek�vetkezett esem�ny el�tt jelentkezik �s mintegy jelzi a bek�vetkez� kudarcot, a vesz�ly lehet�s�g�t, k�vetkezm�ny�t.

Eml�tett�k, hogy egy negat�v em�ci�r�l van sz�, hiszen �t�l�sekor kudarcot j�solunk �nmagunknak a viselked�s�nk v�gkimenetel�t illet�en.

A f�lelmek teh�t vesz�lyhelyzetben jelentkeznek. De nem minden vesz�lyhelyzetben �l�nk �t cselekv�st blokkol� f�lelmet, ez att�l f�gg, hogy a vesz�lyhelyzet kimenetel�t els�sorban kudarcnak, vagy sikeresnek l�tjuk el�re. Ismer�nk olyan feln�tteket, gyerekeket, akik szeretnek kock�ztatni, szeretik �t�lni a f�lelmet, mag�t az �rz�st, a kock�ztat�s �r�m�t, vagy �ppen azt a „fordul�pontot”, amikor a negat�v �rzelmeiket uralj�k, legy�zik a f�lelmet, ami fokozza �n�rt�kel�s�ket, a siker meg�l�s�nek pozit�v jelleg�t, annak a s�ly�t.

A f�lelemhez szorosan kapcsol�dik egy m�sik �rzelem: a szorong�s. A szorong�s meghat�roz�sa igen neh�z, �ltal�ban �gy defini�ljak, hogy szorong�s az a negat�v �rzelem, amikor a f�lelemnek nincs val�di, konkr�t t�rgya. Szorong�sr�l besz�l�nk akkor, ha a f�lelem okait nem ismeri fel az egy�n, csak az �rzelmet �li �t. M�sk�ppen megk�zel�tve: a szorong�s egy id�ben t�voli vesz�ly�rzett�l val� f�lelem.. Feln�ttn�l, gyerekn�l is nagyon gyakran megnyilv�nul� em�ci�r�l van sz�.

A szorong�s �sszef�gg egyfajta d�nt�sk�ptelens�ggel is, a szorong� emberek �ltal�ban d�nt�sk�ptelen emberek. Gyakran besz�k�l gondolkod�suk, az �rzelmek �titatj�k cselekv�s�ket, sokszor v�gletesen cselekszenek, vagy teljes passzivit�sba vonulnak, vagy a t�l akt�v tev�kenyked�s lesz jellemz� r�juk, mintegy kompenz�lva fesz�lts�geiket.

Most n�zz�k �t, hogy hogyan fejl�dik a f�lelem �jsz�l�tt kort�l az �vod�kor v�g�ig?

Az els� f�lelmi reakci�kkal m�r az �jsz�l�ttn�l is tal�lkozhatunk. Megfigyelhet�, hogy minden t�l er�s, intenz�v, vagy �jszer� inger �gynevezett p�nikreakci�t v�lt ki a csecsem�b�l is.

6 h�napos kor k�rny�k�n figyelhetj�k meg az els� olyan reakci�t, ami a val�di f�lelem�rz�s megl�t�t felt�telezi.. A gyermek ezen reakci�ja  bizony�that�an el�sz�r 6 h�napos korban nyilv�nul meg az idegen arct�l, a szokatlant�l val� f�lelem form�j�ban.

Az addig mindenkire mosolyg� kicsi hirtelen s�r�ss� v�lik, ha k�l�n�s vagy szokatlan helyzetbe ker�l. Szinte minden gyerekn�l l�that�, ha idegen szem�ly mosolyog r� ebben a korban m�r nem automatikusan reag�l viszont mosollyal, hanem esetleg elkomorul, tiltakozik. Az anya �s az ismer�s szem�lyek kiv�lnak a k�rnyezetb�l, m�r pontosan be tudja azonos�tani �ket, mint olyanokat, akik biztons�got jelentenek neki.

1-2 h�nap m�lva, 8 h�napos korban tapasztalhat� el�sz�r a sz�l� hi�ny�ban �t�lt �.n. szepar�ci�s f�lelem, amit a gyerek akkor is �t�l, ha l�t�mezej�n k�v�l esik az anya, vagy az ismer�s szem�ly. A szepar�ci�s f�lelem nem m�s, mint a biztons�g �s a biztons�got ad� szem�ly elveszt�s�t�l val� f�lelem, az egyed�ll�tt�l val� szorong�s. Hosszas folyamat eredm�nye, tanul�s �s tapasztal�s k�vetkezm�nye leszmire meg�rti �s elfogadja a t�nyt: a m�sik akkor is l�tezik, ha � nem l�tja, ha k�zvetlen�l nem tapasztalja a jelenl�t�t. A jelens�get konstanci�nak nevezik a kutat�k, ami l�lektani szempontb�l t�bb l�pcs�s szakaszban fejl�dik, �s az els� �llom�sa ebben a korai �letszakaszban jelenik meg.  

Az elk�vetkez� k�t esztend�ben a f�lelmet kiv�lt� t�rgyak, helyzetek sz�ma n�tt�n-n�. A f�lelmek reperto�rja egyre gazdagabb� v�lik, �gy nem meglep�, de a 3-6 �vesekn�l t�bben a cs�csf�lelmek id�szak�r�l is besz�lnek.

Mik az �rzelmek legf�bb �ltal�nos saj�toss�gai �vod�skorban?

A negat�v �rz�st, a f�lelmet m�r olyan konkr�t objektumok, �l�l�nyek, vagy szitu�ci�k v�ltj�k ki, amiket a gyerek val�ban vesz�lyesnek �t�l.

Nagyon intenz�vek, er�teljesek em�ci�ik, a gyermek cselekv�seire k�zvetlen�l hatnak,

vagyis k�zvetlen�l befoly�solj�k az �vod�skorban megnyilv�nul�saikat. �rzelmeiken uralkodni igen nehezen k�pesek,  �ltaluk vez�relten cselekszenek.

Megfigyelhet� jellemz�en az is, hogy egy �vod�s cselekv�s�b�l, tev�kenys�g�b�l k�zvetlen�l k�vetkeztethet�nk �rzelmi �llapot�ra is. Ha �rt�en, empatikusan vesz�nk r�szt  a gyerek j�t�k�ban p�ld�ul, akkor annak t�mav�laszt�s�b�l �s a tev�kenys�g�nek m�dj�b�l nagyon sok inform�ci�t kaphatunk �rzelmi-hangulati �llapot�r�l is, pszich�s kiegyens�lyozotts�g�nak szintj�r�l.  

K�zvetlen�l k�vetkeztethet�nk hogyl�t�re a mindennapi tev�kenys�gek megfigyel�s�vel is, mert pl. megv�ltozik a gyerek �tv�gya, vagy �ppen alv�si szok�sa, ha szorong-f�l valamilyen aktu�lis esem�nyt�l.

Ebben az �letkorban az �rzelmeikre jellemz� az is, hogy azok igen v�ltoz�konyak,  k�nnyen egyik v�gletb�l a m�sikba csapnak �t. Ennek oka lehet egyr�szt az, hogy igen k�nnyen elterelhet� figyelm�k m�g, m�sr�szt, hogy �rz�seik igen felsz�nesek. M�g a d�h-kit�r�seket is sokszor j�l tudjuk kezelni, ir�ny�tani, ha valami �rdekes dologra pr�b�ljuk r�venni �ket.

Mik v�ltanak ki f�lelmet a gyerekekb�l?

F�lelmet id�zhetnek el� bizonyos zajok, hangok, �llatok, mesebeli �l�l�nyek, s�t�ts�g, �rny�k, stb �s b�rmi ami szokatlan, ismeretlen a gyerek sz�m�ra.

A kutat�k kimutatt�k vizsg�latok sorozat�val, hogy ebben az �letkorban a f�lelem �s az intelligencia szint k�z�tt szab�lyos �sszef�gg�s l�tezik.

Min�l intelligensebb egy gyerek, ann�l t�bb t�rgyt�l, szem�lyt�l, helyzett�l, vagyis konkr�tumt�l f�l. A kutat�sok igazolt�k: intelligencia k�rd�se, hogy egy gyerek mennyire l�tja meg egy-egy t�rgy fenyeget� volt�t, vagyis min�l intelligensebb, ann�l t�bb helyzetben ismeri fel az �t fenyeget� vesz�lyt. A kev�sb� intelligens kicsik „b�trabban” mer�szkednek idegen helyzetbe, k�nnyebben r�vehet�k olyan cselekv�sekre, amik el�l intelligensebb t�rsaik elz�rk�zn�nak.

A f�lelmek ebben az �letkorban a tanul�ssal, az �l�nk fant�zi�val nagyon gyorsan b�v�lnek. A negat�v �rz�seknek van egy jellemz� saj�toss�ga ezen k�v�l �vod�skorban, m�gpedig az, hogy generaliz�l�dnak. Ez azt jelenti, hogy �tterjednek semleges t�rgyakra, helyzetekre is. Pl. a feh�r orvosi k�penyt�l val� f�lelem �rzete megjelenik a fodr�szn�l is. Sokszor lej�tsz�dik a folyamat: a doktorn�l tapasztalt rossz �lm�ny megjelen�s�t felt�telezi egy m�sik, negat�v �rz�st�l mentes szitu�ci�ban is, egyben el�revet�ti a f�jdalom �rzet�t is: aki feh�r k�penyt hord, att�l szorongani, f�lni fog.

Eml�t�st kell tenn�nk arr�l is, hogy az �vod�skor�ak saj�tos gondolkod�sa is befoly�solja, sokszor feler�s�ti az �rzelmeket. Az animizmus �s az artificializmus /minden dolognak lelke van, minden „�l”, „l�tezik” �s mindennek sz�nd�koss�got tulajdon�tanak/ jelens�gei r�v�n egyr�szt magyar�zatot is keresnek a f�lelmet kiv�lt� helyzetek meg�rt�s�re, m�sr�szt viszont tov�bb er�s�tik azok negat�v t�lt�s�t. Pl.a term�szeti jelens�geket, a f�lelmet kelt� �g-d�rg�st ember �ltal el��ll�tott fenyeget�snek v�lik, amik els�sorban nekik sz�lnak /egocentrikusan gondolkoznak/, az �rny�kok mozg�sa m�g�tt �l�l�nyt sejtenek, vagy az asztalra r�vernek, mert az direkt okozott f�jdalmat nekik, ha neki�tk�znek

5-6 �ves kort�l a konkr�t f�lelmek cs�kkennek, mert �rtelmi fejletts�g�k lehet�v� teszi m�r, hogy felismerje azokat a val�di vesz�lyeket, amiket t�nylegesen el kell ker�lnie �s elk�l�n�ti azokt�l, amik csak k�pzelet�ben l�teztek, vagy er�s�dtek fel. Megfigyelhet� azonban az, hogyha a gyereknek ny�lt vagy rejtett konfliktusai vannak a k�rnyezet�vel, akkor a f�lelmei sokszorosan jelentkeznek. Vizsg�latok �s megfigyel�sek igazolt�k azt is, hogy b�ntalmazott gyerekek, vagy t�lzottan v�delmez� l�gk�rben �l�, �nmagukban bizonytalan gyerekek jobban szoronganak ismeretlen helyzetekt�l, idegenekt�l, mint kiegyens�lyozott csal�dban �l� kort�rsaik

Mi az �ltal�nosan jellemz� a folyamatosan szorong� gyerekekre?

Ezeknek a gyermekeknek az �let�ben a szorong�s �lland�an jelen van,  minden mozzanatukat befoly�solja a szorong�s. Gyakran az �vodai, ismer�s, fesz�lts�gmentes  k�rnyezet�ben sem k�pesek felold�dni a h�rom �v alatt sem. Megfigyelhet�, hogy a szorong�suk j�t�kukat, kapcsolataikat, teljes�tm�ny�ket al�festik, vagyis meghat�rozz�k eg�sz viselked�s�ket.

A szorong� gyermeket a folyamatos aggodalmaskod�s jellemzi, �lland� k�telyei vannak, �nmag�ra �s a v�rhat� esem�nyekre vonatkozva: � megfelel-e majd egy-egy feladatra, t�rt�nik-e majd valami el�re nem kisz�m�that� esem�ny, hogyan viszonyulnak majd hozz� t�rsai, ha nem siker�l megfelelnie az elv�r�saiknak. Nem b�zik sem �nmag�ban sem abban, hogy a sz�m�ra fontos dolgok siker�lnek. A szorong�s m�g�tt az �n al�becs�l�se, cs�kkent �n�rt�kel�s �ll. A gyereknek speci�lis viszonya van a vil�ghoz �s �nmag�hoz, melyet az objektiv k�r�lm�nyekt�l f�ggetlen �lland� f�lelem �s ennek k�vetkezt�ben visszah�z�d� magatart�s jellemez, valamint a cs�kkent teljes�t�k�pess�g.

Minden feladatot, amelybe a k�r�lm�nyek belesodorj�k, vesz�lyhelyzetk�nt �l �t, �s tev�kenys�ge kudarc�t vet�ti el�re.

Nyugtalan, �lland� vigasztal�st, p�tyolgat�st ig�nyel, folyamatosan a feln�tt biztons�got ad� k�zels�g�t keresi, retteg az �j helyzetekt�l, b�rmif�le v�ltoz�st�l.

El�fordulnak igen gyakran n�luk az �.n. fizikai panaszok, mint hasf�j�s, fejf�j�s, gyakran k�r�mr�g�s, amivel egyr�szt a t�r�d�st tudj�k kiv�ltani, m�sr�szt bizonyos feladatokat el tudnak ker�lni, amikbe nem sz�vesen vesznek r�szt. Ezeket a t�neteket val�ban f�jdalomk�nt �lik �t, de sokszor szervi ok nem tal�lhat� a h�tt�rben, val�j�ban a lelki f�dalom jelenik meg testi f�jdalomk�nt. K�z�ss�gbe nehezen illeszkednek be, els�sorban a feln�tt mellett �rzik biztons�gban magukat, vagy a csoport „perem�n”, esetleg egy-egy hasonl� tulajdons�ggal b�r� gyerekkel p�rban. �lland� k�szenl�tben �lnek, hogy b�rmilyen hirtelen v�ltoz�sra fel tudjanak k�sz�lni, nehogy v�ratlanul �rje �ket, ezt a fesz�lts�get szabadon lebeg� szorong�snak is h�vjuk.

A gyerek �rt�ktelennek �rzi mag�t, b�tortalan �s er�tlen minden olyan helyzetben, ahol �nmag�ra hagyatkozva kellene d�ntenie. Feladathelyzetben nem is a teljes�tm�ny motiv�lja, hanem a kudarcnak �s a k�vetkezm�nyeinek elker�l�se. �lland� v�dekez� alap�ll�sa oda vezet, hogy a feladatokban val�ban k�pess�gei alatt teljes�t.

.

A gyermekkori f�lelmek leggyakoribb okai, megnyilv�nul�sai:

Sajnos m�g mindig a f�lelem leggyakoribb oka az, hogy a sz�l�k ijesztgetik a gyerekeket, �s ezt mint b�ntet�si form�t alkalmazz�k. Sok feln�tt azt gondolja, hogyha a gyerekben a f�lelmet kelt, akkor majd elker�lteti vele a nem k�v�natos cselekv�st, akkor majd simul�konyabb�, k�nnyebben kezelhet�v� v�lik. Azonban az �lland�an r�m�tett gyerek tel�t�dik szorong�sokkal, f�lelmekkel, aminek k�vetkezt�ben egy id� ut�n vagy pszichoszomatikus t�neteket fog produk�lni, vagy �nmaga is agressz�vv� v�lik.  

Tudnunk kell azt is, hogy az �vod�skor� gyermek m�gikus elemekkel �tsz�tt gondolkod�ssal  rendelkezik, ez�rt a k�rnyezet tr�f�s ijesztget�sei is realit�soknak hatnak, vagyis ami a feln�tt sz�m�ra vicces megjegyz�s, az a gyerek sz�m�ra b�rmikor bek�vetkezhet, val�ra v�lhat. M�sk�ppen, ami a feln�ttnek s�lytalannak t�n� megjegyz�s, az a gyermeki fant�zi�ban komoly fenyeget�sk�nt jelenhet meg.

A s�t�tt�l val� f�lelem

A s�t�ts�g a legt�bb gyerekn�l szorong�st v�lt ki.

Megfigyelhet�, hogy m�sf�l -2 �ves kora el�tt �ltal�ban ez a f�lelem nem jelentkezik, csak k�s�bb, az �vod�skorban lesz jellemz� a kicsikre. Vagyis term�szetes jelens�gnek kell tekinten�nk a f�lelmet, az �rzelmi fejl�d�s term�szetes r�szek�nt, nem felt�tlen�l nevel�si hiba k�vetkezm�nyek�nt alakult ki.

A s�t�ts�gt�l val� term�szetes f�lelem megjelen�s�nek magyar�zatakor ism�t visszautaln�nk az �letkorra jellemz� gondolkod�si saj�toss�gokra: a szimb�lumalkot�sai miatt az egyszer� t�rgyakat esetleg fenyeget� alakk�nt l�tja viszont a gyerek: a s�l k�gy�v� v�lik  a s�t�tben, az �rny�k ijeszt�, a j�t�k t�rgyak �n�ll� �letre kelnek, stb. M�gikus vil�gk�p�be ezek a t�rgyak, t�rt�n�sek val�s�gosk�nt jelennek meg.

A s�t�ts�g a gyerek sz�m�ra az egyed�ll�t, az egyed�l marad�s �lm�ny�t is jelenti.

A mag�ra hagyatotts�g �rz�se viszont egyben a cserbenhagy�s t�ny�t is el�h�vhatja, illetve a szeretet szem�ly elveszt�s�nek lehet�s�g�t, ezt h�vjuk szepar�ci�s szorong�snak.

B�rmennyire igyekeznek egyre ink�bb �n�ll�v� v�lni, elszakadni a sz�l�kt�l, sokszor m�g az �lel�s-b�j�s helyzeteket keresik, a biztons�gos k�zels�gre van ig�ny�k. A s�t�tben egyed�l maradni, a f�lelmeket j�l „kezelni”, az �lmokat elv�lasztani a val�s�gt�l, igen csak nagy neh�zs�get jelent a gyerekek sz�m�ra ebben az �letkorban. Megfigyelhet�, hogy a kisfi�k is v�llalj�k ink�bb az elmarasztal�sokat az�rt, mert nem mernek egyed�l bemenni este a szob�jukba, vagy mert az �jszaka k�zep�n a sz�l�kh�z rohannak a m�sik �gyba. Hi�ba nagy fi�, nagy l�ny m�r, m�gis az anyu-apu biztons�gos k�zels�ge sz�m�ra a megnyugtat� ilyenkor.

Az egyed�l marad�s nagyon s�lyos bizonytalans�g �lm�nnyel, f�lelemmel j�rhat egy�tt. A magamra maradtam �lm�nye visszavezethet� a szeretet szem�ly elveszt�s�t�l val� f�lelemre.

A s�t�tt�l val� f�lelm�ben m�g ink�bb ig�nyli a sz�l�k k�zels�g�t, teh�t sose szabad b�ntetni a f�lelm��rt, vagy megsz�gyen�teni �t emiatt. Ez nem megsz�nteti, hanem m�g ink�bb elm�ly�ti ezt a szorongat�, �rzelmet, A f�lelmet mutat�, elutas�tott gyerekek magukbafojtj�k �rz�seiket, amik  sokkal m�lyebb fesz�lts�get gerjeszthetnek, s�lyos �s maradand� t�netek kialakul�s�t eredm�nyezhetik �s nem utols� sorban a sz�l�be vetett bizalom elveszt�s�t jelenthetik. A feln�ttnek els�sorban ink�bb arra kell t�rekednie , hogy meg�rtse gyermek�t, elfogadja �t �s kider�tse, majd megsz�ntesse azokat az okokat, amik a f�lelem kiv�lt�i lehetnek.

Teljes�tm�nyszorong�s:

Ez a szorong�s forma �ltal�ban az �vod�skor v�g�n, de legink�bb az iskol�skorban jelenik meg.

Sz�mos kutat�s foglalkozott azzal, hogy az �n.vizsgadrukk milyen hat�ssal van teljes�tm�ny�nkre.  A tapasztalatok meger�s�tett�k, hogy a feladatv�gz�s eredm�nyess�g�t n�veli, ha egy optim�lis szorong�s k�s�ri a v�grehajt�st feln�ttkorban �ppen �gy, mint gyermekkorban. A t�lzott fesz�lts�g azonban, amir�l most besz�l�nk, leblokkolhatja a feln�ttet-gyereket egyar�nt. Mi t�rt�nik ilyenkor? Azt l�tjuk, hogy a szorong� gyerek a k�pess�geihez m�rten „alulteljes�t�v�” v�lik, val�di kreativit�s�t, �gyess�g�t, feladatmegold� k�szs�g�t nem tudja a t�gabb k�lvil�g fel� megmutatni, mivel a szorong�s g�tolja meg ebben.

Ezek a gyerekek �ltal�ban �nbizalom hi�nnyal is k�zdenek, nagyon nehezen v�llalnak el feladatokat, szeretnek a csoportban ink�bb n�zel�d�k�nt-szeml�l�k�nt r�szt venni. F�lnek att�l, hogy kudarcot vallanak, hogy esetleg cs�fol�d�s �ri �ket, �gy ink�bb egyed�l, mag�nyosan j�tszanak.

Hogyan seg�theti az �v�n� a feladatt�l, teljes�t�st�l szorong� gyerekeket?

Legink�bb �gy, hogy id�ben �szre veszi a visszah�z�d� magatart�st, felder�ti annak ok�t. Nagyon apr� l�p�senk�nt seg�tenie kell a gyereket abban, hogy meg merje mutatni mag�t, r�szt merjen venni a csoport val�di �let�ben, az �.n. „egy�ttes �lm�ny” meg�l�s�ben, er�ltetni a szerepl�st nem lehet, b�tor�t� k�zeled�ssel fordulhatunk csak fel�.

A teljes�tm�nyszorong�s ok�t lehet a csal�di k�rnyezetben is keresni. Ha pl. t�lzottan v�d�-�v� keretek k�z�tt �l a gyerek, vagy ha nem kap megfelel� mennyis�g� �s form�j� visszajelz�st viselked�s�r�l, akkor nem fog b�zni �nmag�ban, vagyis �n�rt�kel�se sem alakul megfelel�en. �lland�an a feln�tt seg�ts�g�t ig�nyli majd, �n�ll� feladatmegold�sra nem mer v�llalkozni.

 De a teljes�tm�ny g�tolts�g lehet �r�kl�tt alkati tulajdons�g is. �ltal�ban a befel� fordul�, vagy introvert�lt gyerekek saj�toss�ga az a t�pus� szorong�s, ami nehez�ti eredm�nyess�g�ket.

A szorong� gyerekekn�l r�ad�sul nagyon gyakori az �.n. „�nmegval�s�t� j�slat” jelens�ge is.

Ez azt jelenti, hogy a sok g�tl�s miatt a gyerekek teljes�tm�nye val�ban gyeng�bb lesz, ami negat�v visszajelz�st ad �nmagukr�l �s tov�bb er�s�ti fesz�lts�g�ket.

 Pl. rajzuk feladathelyzetben nem eszt�tikus, hiszen elmaszatol�dik a teny�rizzad�s miatt, vagy a tornagyakorlatok v�gz�se olyan fesz�lts�get okoz benn�k, hogy az egyszer� gyakorlatokat is elrontj�k. A sok-sok meg�lt kudarc r�v�n m�g ink�bb visszah�z�d�v� v�lnak, ez�ltal elszigetel�dnek, n�pszer�tlenek lesznek csoportjukban.

A t�lzott teljes�tm�nyszorong�skor a fesz�lts�g old�sa igen neh�z, mert az eg�sz szem�lyis�get �t kell hangolni Ilyenkor elengedhetetlen a sz�l�kkel val� egy�ttm�k�d�s, az esetleges nevel�si hib�k megbesz�l�se, javaslatt�tel azok korrekci�j�ra, de s�lyos esetben pszichoter�pi�s seg�ts�gre is sz�ks�g lehet.     

F�lelem a f�jdalomt�l:

Ez a leggyakoribb f�lelemforr�s feln�ttn�l-gyerekn�l egyar�nt.

Az �let�k term�szetes r�sze, hogy fizikai f�jdalommal tal�lkozunk, ezek az ingerek kiker�lhetetlenek

Az �vod�s �letkorban sz�mtalan helyzet okozhat f�jdalmat, hiszen ekkor tanulja meg a gyerek a feln�ttek k�zvet�t�se �s saj�t tapasztalata r�v�n, hogy mik a vesz�lyforr�sok, �s mik azok a szitu�ci�k, objektumok, amiket el kell ker�lnie.

Azok a helyzetek, vagy t�rgyak amik kiv�ltott�k a kellemetlen �lm�nyt, mind a f�jdalom jelz�seiv� v�lnak, k�s�bb f�lelmet �bresztenek. Ha egy gyereket pl. megharap egy kutya, akkor minden kuty�t�l f�lni fog, s�t igyekszik azt a k�rny�ket is elker�lni, ahol a negat�v �lm�nyt �t�lte. Egy orvosi kezel�s alatt �t�lt f�jdalmas beavatkoz�s sok�ig fel�tlik a gyerekben, ak�rh�nyszor a rendel� el�tt haladnak el. A f�lelem sokszor �gy sz�nik meg, hogy vagy egy pozit�v tapasztalat �tford�tja a negat�v �rz�st, vagy a gyerek  racionaliz�lja az �rz�seit, �s ilyenkor a feln�tt�l hallott m�don �nmag�t kezdi meggy�zni, megnyugtatni. Gyakran l�tni orvosi rendel�ben kicsiket, akik a bab�jukat szorongatva magyar�zz�k annak – de tulajdonk�ppen �nmaguknak -, mi�rt is van sz�ks�g a vizsg�latra �s esetleg az elker�lhetetlen szurira.

A f�jdalomt�l f�l� gyereknek az a legmegnyugtat�bb, ha a feln�tt�l a biztons�got ad� �lel�st �rzi, mert ez megvigasztalja. K�s�bb �letkor�nak megfelel� magyar�zatra lesz ig�nye az �lel�s mellett a vigasztal�skor. A f�lelem, a szorong�s a f�jdalomt�l nagyon rossz �rz�s, amit�l mindenk�ppen szeretne megszabadulni, ez�rt minden magyar�zat�rt h�l�s lesz, ami cs�kkenti fesz�lts�g�t.

Nagyon rossz az a nevel�si m�dszer, amikor  a feln�ttek nem vigasztalj�k, hanem megsz�gyen�tik a gyerekeket a f�lelm�k�rt. �ltal�ban a fi�s sz�l�k alkalmazz�k ezt a megold�st, hiszen egy fi�knak b�tornak kell lennie, a fizikai f�jdalmat t�rni�k kell, - ez az �.n. nemi szereppel kapcsolatos elv�r�s.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a f�lelem�rt b�ntetett gyerekek igyekeznek megfelelni a sz�l�knek, hiszen ezzel a megsz�gyen�t�st ker�lik el. De ez csak l�tsz�lagos igazod�s a k�rnyezethez. Nagyon gyakran elfojtj�k �rz�seiket, beh�dolnak a k�v�nalmaknak, de val�j�ban rejtetten, mag�nyosan, bizalmukat vesztve �lik �t f�lelmeiket.

F�lelem a b�ntet�st�l

Ezzel a t�pus� szorong�ssal, f�lelemmel egyre gyakrabban tal�lkozunk �v�d�skor� gyerekekn�l. M�g mindig nagyon sok a sz�l� a fizikai b�ntet�st tartja a legmegfelel�bb nevel�si m�dszernek, amivel a hatalm�t, a tekint�ly�t hangs�lyozhatja, illetve korl�tot �ll�that az �ltala helytelennek �t�lt viselked�s el�. A b�ntalmaz� magatart�s s�lyos f�lelmeket, maradand� lelki s�r�l�seket okozhat a gyerekben, ami l�tsz�lagos szab�lyelfogad�st eredm�nyezhet, de val�j�ban az elfojtott indulatok felhalmoz�d�sa lesz a k�vetkezm�nye �s term�szetesen sokszor a hossz� ideig megl�v� testi-lelki f�jdalom.

A gyerekek ebben az esetben a f�lelm�kt�l, a szorong�sukt�l nehezen szabadulnak �s vagy magukba „z�rj�k” azokat, ezzel egyben k�l�nb�z� pszich�s t�neteket k�peznek, vagy a kapott indulatokat egy semleges vagy gyeng�bb k�zegre „teszik �t” agressziv form�ban.

Az agressziv indulat�tt�l m�g�tt nagyon sokszor az azonosul�s jelens�g�t tal�ljuk. Ez azt jelenti, hogy azonosul, identifik�l�dik a b�ntalmaz� feln�ttel, hogy a saj�t f�lelmeit�l, fesz�lts�geit�l megszabaduljon. Az �gynevezett nyomon k�vet�ses vizsg�latok, de a sz�l�i besz�mol�k is igazolj�k, hogyha kontroll�latlan a magatart�s, akkor sokszor ugyanazok a negat�v t�lt�s� mint�k ism�tl�dnek feln�ttkorban, amivel a b�ntalmaz� sz�l� gyerekk�nt szembes�lt.

A k�rnyezet szerepe a gyermekkori szorong�s kiv�lt�s�ban:

Fentebb eml�tett�k, hogy a szorong�s-f�lelem jelenl�te a gyermek szem�lyis�gfejl�d�s�nek, �rzelmi fejl�d�s�nek egy fontos jellemz�je. Term�szetes jelens�g m�g azokban a csal�dokban is, ahol nem ijesztgetik a gyereket, hogy egyszer csak f�lni kezd Az a gyerek, akin�l ezeket a reakci�kat egy�ltal�n nem tapasztaljuk, nem tekinthet� eg�szs�gesnek, mert a f�lelemnek, szorong�snak – eg�szs�ges m�rt�kben –  van egy vesz�lyt elker�l� funkci�ja.

Nyilv�nval� azonban, hogy vannak olyan k�rnyezeti hat�sok, amik ezeket a negativ �rz�seket feler�s�tik.

A szigor�an korl�toz�, b�ntet�, konfliktusokkal telt csal�dok alapvet�en vesz�lyeztet�k a gyermek f�lelmeinek kialakul�s�ban, ahogy err�l m�r fentebb sz�ltunk.

De a t�ls�gosan is �v�, f�lt�, t�lszeret�, aggodalmaskod� csal�di nevel�si st�lus is f�lelemet, szorong�st alak�that ki a gyerekben, els�sorban akkor, amikor az �j k�z�ss�g�ben egyed�l marad, amikor �n�ll�an kell majd a sz�l�k n�lk�l konfliktusokat, probl�m�kat megoldania.

Ez a nevel�si attit�d t�ls�gosan k�t�d�v� teszi a gyereket, a sz�l�r�l val� lev�l�st a vil�g megismer�s�t, �n�ll� felfedez�s�t g�tolja. A t�ls�gosan f�lt� csal�d viselked�s�vel azt jelzi vissza a gyereknek: kicsi vagy, gyenge vagy, a vil�g fenyeget� sz�modra, csak akkor vagy biztons�gban, ha mi a k�zeledben vagyunk.

Szorong�skelt� az a magatart�s is, amikor maguk a sz�l�k �retlenek a sz�l�i szerep bet�lt�s�re, vagy valamilyen ok folyt�n labilasak, hat�rozatlanok, t�tov�k. Ilyenkor a gyermek is elbizonytalanodik, hiszen a feln�ttek jelenl�te nem ad neki el�gg� hat�rozott v�detts�gi �rz�st. A k�vetkezetlens�g, a r�hagy� nevel�si st�lus lesz a jellemz�, ami korl�tlan szabads�got biztos�that ugyan, de igazod�si pontokat nem tud ny�jtani.

A gyermeket valamilyen okb�l elutas�t� sz�l�i magatart�s k�vetkezt�ben is szorong�ssal, f�lelemmel tal�lkozhatunk a gyerekn�l. Oka lehet az elutas�t�snak az, ha pl. a gyerek nem teljes�ti azokat a ny�lt, vagy burkolt elv�r�sokat, amiket vele szemben t�masztanak /nem el�g �gyes, esetleg az �rtelmi k�pess�geivel nincsenek megel�gedve, vagy a nemi szerep�nek nem megfelel�en viselkedik- a kisfi� nem el�gg� vag�ny, stb/.

Az ambivalensen /kett�s �rzelmekkel/ viszonyul� sz�l� gyermek�n�l els�sorban a bizonytalans�g lesz a szorong�s alapforr�sa, hiszen a szeretet elveszt�s�t�l val� f�lelem folyamatosan meghat�rozza a sz�l�-gyerek kapcsolat�t. Ebben az esetben az anya sz�beli megnyilv�nul�sai nincsenek �sszhangban az egy�b metakommunikativ jelz�seivel: sz�ban sz�l�tja mag�hoz a gyereket, de hangja ink�bb elutas�t� semmint h�v� lenne.

Szorong�st id�z el� az is, amikor a gyerek sz�m�ra valamilyen �rzelmi vagy �rtelmi ingerb�l a mennyis�get �s a min�s�get nem megfelel�en v�lasztja meg a sz�l�, vagy a pszich�s r�hat�s nem megfelel� vagy mennyis�gben vagy min�s�gben. A jelens�get �gy h�vjuk, hogy „emocion�lis-ment�lis alult�pl�l�s”, illetve „t�lt�pl�l�s”.

A l�nyege az, hogy a gyerek nem az �letkor�nak megfelel� b�n�sm�dban r�szes�l. Vagy siettetik a fejl�d�s�t azzal, hogy t�l kor�n �s t�l sok olyan ingert kap, ami �rtelmi k�pess�geinek m�g nem megfelel� /kor�n olvas�s tan�t�s pl./ teh�t t�l er�s, vagy t�l bonyolult feladat el� �ll�tj�k, amelyek az egy�n feldolgoz�si k�pess�g�t meghaladj�k. Vagy �ppen ellenkez�leg nem biztos�tj�k sz�m�ra azokat a felt�teleket, ahol k�pess�gei kibontakozhatn�nak. Vagyis hi�nyos a vele val� foglalkoz�s, pszich�s r�szfunkci�k nem rendez�dnek eg�szbe: mozg�si, �rzelmi �s �rtelmi funkcion�lis fogyat�koss�g alakulhat ki.

 A „valamib�l t�l sok”, illetve a „valamib�l t�l kev�s” jelens�ge vonatkozik az �rzelmi kapcsolatra is. Az els� esetben t�l �v�, t�l f�lt� magatart�ssal tal�lkozunk, m�g a m�sodik esetben �rzelmileg elhanyagolt gyerekekkel.

A gyerek term�szetesen v�dekezik a szorong�s ellen. V�dekez�si mechanizmusok sora jelenik meg, ak�r szimbolikus f�lelmek, ak�r k�nyszeres t�netk�pz�d�sek form�j�ban.

S�lyos esetben fizikai betegs�gek is mutatkoznak: gyakran neurotikus sz�vpanaszok, gyomorb�ntalmak, allergi�s megbeteged�sek.

A szorong�s k�vetkezt�ben kialakul� egyes k�ros szok�sok:

A leggyakoribb k�vetkezm�ny lehet az egy�bk�nt term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt is el�fordul� ujjszop�s jelens�ge. �ltal�ban elalv�s el�tt vagy �rzelmileg negativan hangs�lyos helyzetekben /unalom, �hs�g, szorong�s, f�radts�g/ vagy az �letk�r�lm�nyek l�nyegesebb v�ltoz�s�n�l /elv�laszt�s az any�t�l, k�rh�zbaker�l�s, beiskol�z�s/ fordul el� intenz�ven.

A sz�j ilyenkor a legfontosabb testr�sz a kellemes �s a kellemetlen fesz�lts�gek levezet�s�re. Megnyugtatja a gyereket, de ezenkiv�l �r�mforr�sk�nt is funkcion�l.

Az els� �v ut�n fennmarad� ujjszop�s azzal is magyar�zhat�, hogy t�l nagy a gy�ng�ds�g ut�ni v�gy a gyerekben,  esetleg regresszi�s jel, ami pl. a kistestv�r sz�let�se ut�n jelentkezik.

�vod�s gyerekekn�l az ujjszop�s gyakran egy�b neurotikus magatart�s zavarokkal egy�tt �szlelhet�. Fontos t�net akkor, ha a gyerek napj�t v�gigkis�ri ez a p�tcselekv�s, teh�t ha j�tsz�s sor�n is megfigyelhet�, illetve t�l sok id�t ford�t r�.

Megold�sk�nt el�sz�r mindig  az ok kider�t�se fontos, s ha szorong�s �ll a h�tt�rben, akkor megpr�b�ljuk ezt oldani a csoportban, ill. szakember seg�ts�g�t k�rheti az �v�n�.

�ltal�ban az ujjszop�s az �letkor el�rehaladt�val egyre kev�s�b� jelentkezik, ter�pia n�lk�l is elhagyja a gyerek. B�r ezekn�l az esetekn�l, ha az alapvet� okot nem sz�ntetj�k meg, akkor a t�net elm�lt�val egy �jabb probl�ma felbukkan�s�val kell sz�molnunk, vagyis a t�netv�lt�ssal.

A m�sik leggyakrabban el�fordul� szorong�sos t�net a k�r�mr�g�s.

Legink�bb 3-5 �ves korban jelentkezik el�sz�r. �rzelmileg frusztr�l�dott gyerekekn�l figyelhet� meg, akik az akad�lyokat nehezen viselik, de alkati t�nyez�k is okoz�i lehetnek.

Ez a k�ros szok�s megfigyelhet� t�ltev�keny, impulziv gyerekekn�l �ppen�gy, mint az introvert�lt, passziv  gyerekekn�l. �ltal�ban a neur�zis egy r�szt�nete ez a jel, m�s, viselked�sbeli jellemz�k is kis�rik megl�t�t.

Az enuresis vagy bepisil�s jelens�g�vel is egyre gyakrabban tal�lkozunk, mint a szorong�s t�netek�nt megjelen� zavarral. A szakirodalom mai �ll�spontja szerint csak akkor besz�l�nk zavark�nt r�la, ha a 4. �v ut�n is gyakran fordul el�. A szorong�s megnyilv�nul�s�ra akkor gondolunk  els�sorban ha a m�sodlagos enuresis jelens�g�vel tal�lkozunk. Ez esetben azt mondjuk, hogy az akkor m�r szobatiszta ill. �gytiszta gyerek hirtelen visszaesik �s �jb�l bepisil�ss� v�lik. Ennek oka lehet a  vegetativ labilit�s, elhagyatotts�g �rz�s, amelyet szorong�s k�vet.

Az encropresis, vagy bekakil�s mintegy tizszer ritk�bban fordul el�, mint az enuresis. Mindig s�lyosabb pszichog�n �rtalom h�z�dik meg a h�tt�rben, �ltal�ban a csal�di neur�zis t�nethordoz�ja. Oka lehet: elv�laszt�s, beiskol�z�s, testv�r sz�let�se, k�rnyezetv�ltoz�s, hospitaliz�ci�, vagyis k�rh�zi �rtalom k�vetkezt�ben kialakul� szorong�s.

Mindk�t esetben sz�ks�ges szakember felkeres�se, sz�ks�g eset�n egy�ni vagy csal�dter�pia kezdem�nyez�se.

Szorong�s megnyilv�nul�si t�netek�nt �rtelmezik az alv�szavarokat is.

Szituativ szorong�sok is el�id�zhetik, de �tmeneti �letkori term�szetes jelens�gk�nt is besz�lhet�nk r�la. Fontos megk�l�nb�ztetni, hogy elalv�si gondokr�l van-e sz�, vagy �jszakai felriad�sokr�l.

Szinte minden gyerek ig�nyli a k�l�nb�z� elalv�s el�tti ritu�l�k kialakit�s�t, amely nemcsak a sz�l�-gyerek kapcsolat�nak intimit�s�t eredm�nyezi, hanem �tsegiti a gyereket az �brenl�t- �lom k�z�tti kritikus szakaszon. Ebben a mes�k segitenek, de a k�l�nb�z� �llatb�buk, amik mesebelis�g�k �s mindenhat� voltuk miatt a szorong�st�l megv�dik �t, olyan t�rsak lesznek, akik a m�gikus v�d�angyal szerep�t megtestesitik, a szepar�ci�s szorong�st�l megv�denek.

Az alv�si zavarokat nemcsak az �rzelmi- gondolkod�si saj�toss�gok fokozhatj�k, hanem az is, hogy ebben az �letkorban az �lmokat m�g val�s�gnak k�pzelik,  az �lombeli t�rt�n�sek megl�t�t elhiszik, val�snak k�pzelik, amik sokszor f�lelmetesek, hiszen a napi indulati t�rt�n�sek s�r�tm�nyei lehetnek.

Pavor nocturnus a jelens�g neve, amit k�ros �jszakai felriad�snak is h�vunk, ilyenkor a szorong�s t�netei m�g ink�bb el�t�rbe ker�lnek.

Megold�sk�nt javasolni szoktuk a  konzult�ci�k a sz�l�kkel az �letm�dban rejl� el�nytelens�gek kiderit�s�re, illetve a helyes szok�sok kialakit�s�ra t�rt�n� t�rekv�sekben .

A szorong�s megnyilv�nulhat  az �tkez�si zavar form�j�ban is, ezt h�vjuk psychog�n �tv�gyzavarnak, amit szint�n b�rmilyen fesz�lts�g, t�lterhel�s, krizis helyzetek, k�r�lm�nyek v�ltoz�sa /�vod�ba ker�l�s/ v�lthat ki. Jelentkezhet ez a zavar az �.n.”�hs�gsztr�jkban”, vagy ennek ellenkez�jek�nt a k�ros fal�sban is. Szorong�s megl�t�t felt�telezhetj�k, hiszen a fesz�lts�gkiv�lt� forr�s megsz�n�se ut�n a t�net is elt�nik

Nagyon l�nyeges ebben az esetben is a sz�l�kkel konzult�lni, az okokat felder�teni �s esetleg �letm�dbeli, szok�sbeli v�ltoz�sokat bevezetni.

L�ttuk, hogy szorong�skiv�lt� ingerk�nt nagyon sok minden szerepelhet ebben az �letkorban, amire hiper�rz�keny v�laszreakci�kat mutathatnak a gyerekek.

Nagyon fontos a jelz�sek id�ben val� �szrev�tele, a prevent�v, megel�z� megk�zel�t�se a probl�m�knak, �s a sz�l�kkel val� megfelel� hangv�tel� �s hat�s� konzult�ci�. Ha  seg�ts�gny�jt�sunk ellen�re a t�netek s�lyosbodnak ill. fix�l�dnak, esetleg t�netv�lt�st tapasztal az �v�n�, mindenk�ppen szakemberhez, gyermekorvos, pszichol�gushoz, gyermekpszichi�terhez kell ir�ny�tani a csal�dot.