Sottovoce:

�r�k terasz

L�ztalan vagyok, m�g-beteg.
�lmodok magamnak �letet:
benne van minden, amire
v�gyom: k�zels�ged, laza
izmaim a csontv�zon, �r�k
terasz, kil�ttyent pillanat
kock�s ter�t�n ott a nap.

festetlen

Egy kopott kispesti kokott
- ha �gy tetszik c�da –
�lm�ban fesletlen g�sak�nt
festette fekete tussal mandula
metsz�s� szemeit kaukazoidra.

A hossz� munkanap hajnal�n
mosolyogtak be el�sz�r az
�ll�i �ti f�k festetlen ablak�n.

majd elv�lik


�gy besz�lsz, mintha mindenben
ott lenne az Isten, a te Istened,(az
eny�m biztosan nem, hisz nekem
semmim sincsen), aki veled didereg
minden d�nt�sk�ptelen �tkereszt-
ez�d�sedben, most az �jszaka
f�nyein�l mintha halv�nyodna
feje felett a megkopott gl�ria,
m�g egyszer megd�rzs�l�d
a szemed, hinni akarok-ot �r�l
fogsoraid k�z�tt a zom�ncos jelen,
elhom�lyosult tekintetedben
h�velykujj�t rezign�ltan emeli
�gnek (Ady sz�v�ben is ilyen r�zse-
dalok �gtek - gondolod magadban)
s rem�nykedsz, h�tha egyszer egy
ki�gett utaz��gyn�k megsz�nja,
felveszi, tal�n m�g fizet is neki egy
k�rt az �tsz�li motelben, legk�zelebb.

k�t l�p�sre

Elmondan�m azt az egyetlen gondolatot,
ami eszembe jutott ma kett� �s h�rom
k�z�tt, mikor a hal�l sz�ps�g�r�l �rt�l –
de nem merem. Tal�n nem is fontos m�r.

Kik�peztek a hallgat�sra, pedig sokat
fecsegek felsz�nem fel�leti fesz�lts�g�n,

m�gis sz�gyellem, hogy meg�rt�nek
l�tszom, s most neked k�sz�nhetem,
hogy meg�rtettem v�gre, mit jelent,
az egyetlen j� sor, amit egyszer egy
sz�vegben a v�letlen �ratott velem:
a vil�g r�nca takarja arcom.

eszterl�nc

Par�zna l�ny, eszterl�nc, az a kedves
r�nc �n vagyok ott a homlok�n, ha nevet
arc�n pajkos g�dr�cs-k�k a szeme (bele-
veszek, pedig minden m�snap d�lut�n
f�l n�gy �s �t k�z�tt m�s �szk�l benne,
tudod, mennyire kudarcker�l� vagyok)

Hazafele vir�got lopok; a J�zsef Attila
l�bai el�tt hever� eszter-arc� nefelejcs
arra m�r alig n�, n�h�ny nap m�lva baj-
ban leszek, de majd kital�lok valamit,
hogy csokorba k�ssem �lmait; addig is
(�tmenetileg)
viszket� val�s�g�t sz�nezem ki dolgos
te-nyer-�ben ter�pia-az�rra vagy beton-
dzsungel-hangulat-sz�rk�re, pillanatnyi
ment�lis �llapotomt�l f�gg� �rnyalatra.

Ek�zben a j�l kitaposott menek�l�si
�tvonalra l�pn�k, de balra ny�l:
wrong way – megint wrong,
megint way,
hogy �n ezt mennyire unom.

A k�gy� a saj�t fark�ba harap, l�nc (h�d),
�rd�gi (k�r) gy�r�, m�biusz szalag.
V�szkij�ratot keresek. Exit-us. Ez remek!


improviz�ci�k �a� t�m�ra

k�z�pszer�

Szer�. Mondhatjuk, olyan, mintha.
Semmik�ppen sem sz�z sz�zal�k.
Ilyen alapon nulla is lehetne.
Tal�n pont annyi. Tal�n, ak�rcsak �n.

hangulatjelent�s

A lakoss�g nyolcvan sz�zal�k�nak
okoz az �sz �tmeneti hangulat zavart,
m�lab�t, esetleg depresszi�t (de nem
haszn�lok nagy szavakat), teh�t meg-
�llap�that�, szeptembert�l novemberig
(a falevelek a tan�im): �sz van.

Ny�ron meg ny�r. Pollent�mad�s,
parlagf�. �s kurva meleg, t�ls�lyos
nemzet�nk izzad, mint a l�, vagy
ink�bb, mint a bakt�riai teve. Asz�ly
s�jtotta �vezet. Sz�nsavmentes vizes
palack zih�l a h�nalatt.

T�len t�bbf�le csapad�k k�z�l v�laszthatunk.
�n a fah�jas forralt bor mellett voksolok.
Hideget a befizetett k�zponti f�t�s sz�mla
meleg�ti, j�gvir�got a lehelet. Kar�csonykor
kar�csony van, ami �ppen el�gg� megvisel
minden p�nzt�rc�t, ideget.

De tavasszal, valami mozdul, valami
�led, pajz�n szirmok illat fuvallatokra
eszm�lnek, r�gyek �lveznek a f�nyre.
D-vitamin, mini, d�s dekolt�lt le�nyok
szem�ben (mindannyiunk �r�m�re)
kac�r ’ eccomi’ ring.


eccomi (ol.): �me, itt vagyok

legal�bb t�ged

Van-e m�g s�lya itt a szavamnak,
ha odabenn zegzugosra fagynak
az �rvek, �larcokra az �nt mosolyok?

Ha majd a magb�l kikelve a l�nyeg
megbokrosodik, zabl�ra harap, nem
marad m�sod, mint t�ros rem�nyed,

hogy meztelen l�nyed, legal�bb t�ged
kiel�g�t.

vir�gnyelv

’ Lehetn�nk bar�tok’, motyogta kiss�
sz�gyell�sen �rv�cska, s fejet hajtott
Bab�r el�tt, m�lyen (sz�nlelt �r�mmel),
ahogy a k�lt�i becsv�gy el�tt szok�s.

Bazsar�zsa pironkodva m�latta
�r�m�t, m�g velem �lt, s Bog�ncsra
mutogatva morzsolt el egy leg�rd�l�
k�nnycseppet, ha neki r�lam besz�lt.

B�zavir�g par�zsl� szemekkel soha
nem adta fel a rem�nyt, a t�r�keny
Harangvir�g szem�ben dac dal fakadt,
ha elhaladtam az ablaka alatt, tiszt�n
l�ttam benne: ’ Gyeng�nek tartalak.’

Ibolya szer�ny volt, n�ha �sszekeverte
a gyenges�get a gyeng�ds�ggel (megesik).
J�zmin �r�millat�ban var�zslatosak voltak
perceim. Krizant�m felszabad�totta sz�vem
(�gy lett � b�kly�m), ezek ut�n Liliomom
�r�k �rtatlans�gra �t�lt. Szerettem sz�zi �z�t,
b�r nekem akkort�jt m�r N�d kellett, ki hajlott
t�lem, hozz�m: ’ gyere, gyere’ sugdosott �des
szavakat f�lembe v�g n�lk�l minden este.

N�rcisz t�l hi�, Nefelejcs t�l h� volt.
N�szirom csapta mindig a sok h�h�t
semmi�rt. Orgona nem hitt nekem soha,
R�zsa szeretett, � �n ostoba, hittem neki
egyszer, most m�r tudom, nem kellett volna.

Sz�zszorsz�p hallgatott, ha besz�lni kellett,
unalmasan telt el vele az a r�pke h�nap.
Most �pp Tulip�nnal �lek egy garzonban,
s b�r szirma fekete (nem vagyok �n el��t�letes),
igen odaad�, �gy n�z ki, hogy szeret, mert mindent
megtesz �rtem, s �n ezt neki k�nny� sz�vvel hagyom.