Kr�zishelyzetek �vod�skorban.

Sajnos kisgyermekeink �let�ben is ad�dhatnak olyan esem�nyek, amikre felk�sz�teni nem tudjuk �ket, hiszen a t�rt�n�sek az eg�sz csal�dot v�ratlanul �rik – k�rh�zba ker�l�s, hozz�tartoz� elhal�loz�sa, sz�l�k v�l�sa stb. Ezek az �.n. kr�zishelyzetek.

A gyerekek �let�ben azonban el�fordulnak olyan szitu�ci�k is, amik sz�munkra term�szetesnek t�nnek, �k m�gis nehezen elviselhet� �lethelyzeteknek �lik �t azokat – testv�r sz�let�se, �vodav�lt�s, stb.

Mindannyian, akik �vod�skor� gyermekekkel foglakozunk, naponta �szlelj�k, hogy milyen nagyfok� �rz�kenys�ggel, esetleg ijedelemmel, szorong�ssal reag�lnak a kicsinyek mindenfajta – a feln�tteknek esetleg apr�s�gnak t�n� – v�ltoz�sra.

L�tjuk, hogy sokszor m�r az is bizonytalans�got, f�lelmet v�lt ki bel�l�k, ha reggel nem a megszokott dadusn�nit pillantj�k meg a bej�rati szoba ajtaj�ban, vagy ha a vezet�n�nivel egy feh�r k�penyes b�csi j�rja v�gig a csoportszob�kat. �gy v�lik: valami t�rt�nik, vagy t�rt�nni fog, amir�l m�g nem sz�ltak! Ilyenkor megindulnak a tal�lgat�sok, a fesz�lts�g egyre n�, m�k�d�sbe l�p a k�pzelet, sz�rnyalni kezd a fant�zia –�s mint tudjuk: �ltal�ban aki a legr�miszt�bbet mondja majd, az f�l legink�bb az ismeretlent�l.

Mi�rt van ez �gy? Tapasztalatb�l minden �v�n� �s sz�l� tudja, hogy az intenz�v, fokozott �rzelmi �llapotok ebben az �letkorban nagyon is jellemz�ek. M�sok �gy fogalmaznak: a „cs�csf�lelmek” id�szaka ez – amikor b�rmi szorong�st v�lthat ki: idegen feln�tt, ismeretlen hang, �llatok, az egyed�ll�t �s m�g sorolhatn�nk. Tudjuk azt is, hogy a gondolkod�s saj�ts�gos jellege / mindent �l�nek v�l a gyerek �s sz�nd�kkal ruh�z fel/, valamint a fant�ziavil�g m�g ink�bb fokozni k�pes az �jhoz val� alkalmazkod�s neh�zs�geit.

A szorong�sok, a v�ltoz�sokt�l val� f�lelmek azonban a mindennapos szitu�ci�kban �ltal�ban gyorsan �s magukt�l is megsz�nnek, ha az �v�n� vagy a sz�l� empatikusan �s �rz�kenyen fordul a gyerek fel�. Ilyenkor �ltal�ban a kiv�lt� ingerek okaira logikus �s egy�rtelm� v�lasz �rkezik a feln�ttekt�l, �s az egy�bk�nt is a biztons�got ny�jt� k�rnyezet mindig v�delmet ad. A legt�bb esetben az �vod�skor�ak figyelme elterelhet�, vagy a rossz �rz�s kiolthat�. J� probl�mamegold�sunkkor a gyerekeknek �jra a megszokott �s  legfontosabb dolgokkal lehet foglalkozniuk r�vid id�n bel�l, vagyis n�mi ijedts�g ut�n a bab�z�s, aut�z�s, a kerget�z�s, a buny�z�s, a fest�s, vagy a „kuty�z�s” ker�l az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba – a csoport �s az �v�n�ni v�rm�rs�klet�t�l f�gg�en.  �s �ltal�ban mire az anyu d�lut�nra meg�rkezik – a „mi t�rt�nt? megnyugodt�l, kicsim?”- aggodalomt�l m�g mindig s�padtan -  a kis ovis m�r nem is eml�kszik a reggeli, a sz�l�t szinte agyonszor�t� b�j�s kiv�lt� ok�ra.

Nagyobb �s nehezebben kezelhet� a f�lelem akkor, ha valamilyen nem v�rt, vagy drasztikus t�rt�n�s v�ltoztatja meg a gyerek �s a csal�d �let�t. V�ltoz�s, aminek k�vetkezt�ben teljesen �talakul a gyerek napirendje, kapcsolatai, az �lete, a k�r�lm�nyei. Legink�bb megr�z� ez azonban akkor a kicsinek, ha erre rosszul vagy egy�ltal�n nem k�sz�tj�k fel �t.

Az al�bbiakban �ttekinten�nk azokat a „h�tk�znapi kr�zishelyzeteket”, amik a leggyakrabban el�fordulhatnak �vod�saink �let�ben, valamint azokat a lelki t�rt�n�seket, amikre felt�tlen�l oda kell figyeln�nk �v�n�k�nt. Megpr�b�ln�nk megv�laszolni azt is, hogyan seg�thetj�k a sz�l�ket abban, hogy meg�rt�bben �s elfogad�bban l�ss�k gyermek�ket ezekben a szitu�ci�kban.

Vagyis az alapk�rd�s most az lesz: Hogyan seg�thetj�k gyermekeinket abban, hogy a legkev�sb� legyenek ijedtsz�v�ek akkor, ha valamilyen v�ltoz�s k�vetkezik be az �let�kben? /Ezt a jelz�t Kende B. Hanna �s munkat�rsai �ltal vezetett gyermekpszichodr�ma csoportj�ban haszn�lta egy kr�zishelyzeteket sokas�g�t meg�lt kisfi�.

1. K�lt�z�s �s �vodav�lt�s

A csal�dokkal t�rt�n� besz�lget�sek alapj�n elmondhatom, hogy ezekr�l az esetekr�l is igen elt�r�en v�leked�nk mi feln�ttek �s gyermekeink. A sz�l�k  szinte csak �s els�sorban racion�lisan k�zel�tik meg a probl�m�t �s sokszor elfelejtenek a gyerek sz�v�vel �rezni �s esz�vel gondolkodni.

Elhangzanak teh�t az egyik oldalr�l az �rvek: nagyobb szob�d lesz, k�l�n aludhatsz majd, szebb oviba j�rhatsz, sok �j bar�tod lesz, nem kell annyit utazni, k�zel a j�tsz�t�r, stb, stb. Csupa-csupa feln�tt szempont �s �rv! A m�sik oldalr�l viszont megs�gja nekem a gyerek / de nehogy megtudj�k az anyu�k, mert elrontan�nk vele az �r�m�ket/, hogy � neki pont j� az a kopottabb, de matric�val d�sz�tett szoba, ami most van �s egy�ltal�n nem szeretne k�l�n aludni, mert nagyon n�ha ugyan /?/, de m�g el�fordul, hogy kicsik�t f�l. A bar�tai neki �gy vannak j�l, ahogy vannak, nem akarja kicser�lni �ket, hi�ba mondj�k az anyu�k, hogy �jakat tal�l majd.  Utazni meg k�l�nben is szeret �s a j�tsz�t�ren nem is ismer senkit. J�, persze elk�lt�zik � is, ha musz�j, de csak akkor, ha meg�g�rik, hogy vissza is lehet majd menni a r�gibe, amikor majd � akarja.

Azt�n – mit is tehetne? – megadja mag�t. Kezdetben biztos majd vihar d�l a lelk�ben, esetleg csal�d�sok sor�t �li �t, a v�gyai nem teljes�lhetnek m�r reggelente sem, amikor � a r�gi oviba indulna ink�bb. Ha azonban a sz�l�k t�relemmel �s meg�rt�ssel fordulnak fel�, ha rosszall� visszajelz�sek, szemreh�ny� tekintetekt�l mentesen nekik elmondhatja b�nat�t, el�bb-ut�bb elfogadja a visszaford�thatatlant �s nyitottabb� v�lik az �j ingerek fel�.

Nagyon szorong�, esetleg t�netekkel is „jelz�” gyerekek sz�leinek �n azt szoktam javasolni, hogy mes�ljenek a saj�t ezzel kapcsolatos gyermekkori �lm�nyeikr�l, arr�l, hogy �k hogyan „�lt�k t�l” ezeket a szitu�ci�kat, amik mindannyiunkkal el�fordultak. / Egy kisfi�t pl. az lend�tett �t a m�lyponton, hogy apuk�j�val els�t�ltak ahhoz a r�gi h�zhoz, ahol � t�lt�tte a gyerekkor�t. Az ott elt�lt�tt p�r perc jobban oldotta a fesz�lts�g�t, mint b�rmilyen meggy�z� besz�lget�s./ Ez a term�szetes csal�di k�tel�kben zajl� �lm�nyfeldolgoz�s seg�ti a gyereket abban, hogy a val�s�ghoz igazodni tudjon �s a megv�ltozott �lethelyzet�t pozit�v l�thassa.

Ha azonban a gyerek tiltakoz�sa a sz�l�k minden igyekezete ellen�re sem sz�nik �s �gy t�nik k�ptelen beilleszkedni �j otthon�ba – val�sz�n�s�thet�, hogy egy�b probl�ma is megh�z�dik a h�tt�rben – ilyenkor nemcsak a k�lt�z�sr�l „sz�lnak” a s�r�sok, vagy d�hkit�r�sek.  Fontos, hogy szakember seg�ts�g�t vegy�k ig�nybe egy-k�t tan�csad�s, vagy ter�pi�s foglalkoz�sok�rt a sz�l�k.

A k�lt�z�s �ltal�ban k�z�ss�gv�lt�ssal is egy�tt j�r. Az �j �vod�ba m�g lehet, hogy durc�san, vagy �ppen ijedtsz�v�k�nt �rkezik a gyerek - �s ez �gy term�szetes. Pillanatok alatt megbizonyosodik ugyanis arr�l, hogy m�sok a szagok m�r a bel�p�skor is, m�s az �lt�z�, esetleg az � r�gi jel�t valaki birtokolja m�r, f�lelmetes a nagy el�t�r, ideges�t�en hangosak a gyerekek �s m�ris k�telkedik: vajon j� lesz-e neki egy�ltal�n itt, tal�n nincs is udvaruk, meg nem is f�znek olyat, amit � szeret, a j�t�kok se j�k egy�ltal�n. Sok gyerek m�r az els� percben eld�nti: j�, ma m�g itt marad, de holnap visszamegy a r�gibe, mert neki ott a helye. „Ma m�g kib�rom valahogy, de azt�n visszamegyek, mert ott v�rnak engem!”

Tapasztalatom az, hogy az eleinte �gy v�leked� gyerek az igaz�n „eg�szs�gesen” alkalmazkod� �vod�s. Ha nem v�gyna vissza a megszokottba az ismer�s�k k�z�, ha nem s�rn� vissza a r�gi �v�n�nij�t, j�t�kait, akkor gondolkozzunk el azon: vajon milyen lehetett ott az � poz�ci�ja csoportj�ban, milyenek lehettek a viszonyai a t�rsaival �s feln�ttekkel, ha t�l k�nnyed�n „berobban” a k�z�ss�gbe – vajon az a term�szetes? Ugye nem. Legy�nk teh�t t�relmesek a tiltakoz� kicsikkel, �rts�k meg a v�lt�sb�l ad�d� neh�z �rz�seit! 

A sz�l�knek ebben legink�bb a csoportban dolgoz� �v�n�ni tud seg�teni. Az �V�-n�ni, aki rem�lhet�leg minden bizonnyal tudja, hogy a gyerek milyen kiszolg�ltaott helyzetben van. Tudja, hogy nemcsak az �j szok�sokat kell megismernie, nemcsak a j�t�kok hely�t kell felfedeznie, hanem be kell illeszkednie egy csoportba, ami tal�n a legnehezebb. Csoportba, ahol m�r szil�rd bar�ts�gok alakultak ki, ahol a szerepeket – hangad�k, vez�rek �s k�zkaton�k – m�r kiharcolt�k egym�s k�zt a gyerekek, ahol � most az �j �s egyben m�g idegen kisfi�, vagy kisl�ny. /A nagy ijedts�gben m�g sokszor ez is megk�rd�jelez�dik…!/

L�tjuk teh�t, hogy az �vodav�lt�s els�sorban a gyerekek lelk�t veszi ig�nybe. M�g az el�z� helyen oly harcedzett vez�regy�nis�gek is megtorpannak ez el�tt az ismeretlen szitu�ci� el�tt. Nagyon oda kell r�juk figyelni! A sz�l�kkel fontos, hogy megbesz�lj�k az ezzel kapcsolatos otthoni t�rt�n�seket is – a gyerek vel�k megosztott f�lelmeit, indulatait is. Tudnunk kell: ha m�r kezdetben, az els� tal�lkoz�skor, valami apr� hiba miatt nem megfelel� kapcsolat alakul ki az �v�n� �s a kis „kliense” k�z�tt, hossz� hetek, h�napok munk�j�ba telhet, m�g mindketten egym�sra hangol�dhatnak.

K�sz�lj�nk teh�t ezekre az alkalmakra, v�rjuk valami kellemes dologgal �ket �s k�sz�ts�k fel a csoportot is a fogad�s�ra. Egy kis meglepet�s-j�t�k egy bulisabb--nap - mindj�rt j� lesz holnap is k�z�j�k menni, akik m�r nem is annyira idegenek!

De azt is tudjuk, vannak esetek, amikor a k�lcs�n�s elfogad�s, a szimp�tia �v�n� �s gyerek k�z�tt nagyon k�s�n vagy sohasem alakul ki. �rdemes ennek ok�t is kider�ten�nk �gy, hogy egy kis „�nvizsg�latot” is alkalmazunk. Ha egy�bk�nt r�j�v�nk a mi�rtre, m�r k�nnyebben tudunk alak�tani �nmagunkon �s a gyerekekkel val� kapcsolatainkon is. /Sok �ves munk�m sor�n azt tapasztaltam, hogy az igazi �v�n�nik minden gyereket – valamilyen furfanggal – el�bb vagy ut�bb, de k�pesek elvar�zsolni! Lehet, hogy furcs�n hangzik, de �n ezt tartan�m a legfontosabb szempontnak p�lyaalkalmass�gi vizsg�latukn�l, amit figyelembe kellene venni./

Az �j gyerekek bevon�sa a csoportba teh�t er�s emp�ti�t ig�nyel. �rteni �s �rezni kell a kicsik elbizonytalanod�s�t, a feln�tt szem�ly�ben val� kapaszkod� keres�s�t. J� esetben kezdett�l fogva t�masznak �s mindenhat�nak �rzik a meleg sz�v� �v�n�nit, akihez lehet b�jni, ha valaki f�lelmetesen k�zel�t, akit�l b�tran lehet k�rdezni, ha valamit nem tudnak, vagy nem �rtenek. Igen, � az, aki az anyut k�pes akkor p�tolni, amikor az nem lehet jelen �s � az, aki ezen a h�tk�znapinak t�n�, de m�giscsak neh�z helyzeten �tseg�ti a gyerekeket.

Ahogy telnek a napok, lassan a t�tova szeml�l�d�st fel kell, hogy v�ltsa a csoport �let�be t�rt�n� akt�v bekapcsol�d�s. Szint�n sz�mos t�nyez� befoly�solja azt, hogy ez mikor �s milyen k�nnyed�n k�vetkezik be; itt most csak n�h�nyat tekinten�nk �t.

A gyermek kezdem�nyez�k�szs�g�vel kapcsolatban az �v�n�nek tudnia kell, hogy milyen volt kor�bbi csoportj�ban  poz�ci�ja: mennyire volt � n�pszer�, vagy �ppen elszigetelt helyzetben. Err�l j�, ha nemcsak a sz�l�t�l �rdekl�dik, hanem r�gi �v�n�nij�re is r�k�rdez. Az�rt fontos ez, mert sz�molni kell azzal, hogy az �j k�z�ss�gben is val�sz�n�leg a j�l bev�lt viselked�si patterneket fogja pr�b�lgatni a gyerek, vagyis vagy rivaliz�l a vez�r szerep��rt, vagy csendesen f�lrevonul, �gy ahogyan � azt kor�bban megszokta.

Az �j k�z�ss�gbe val� beilleszked�s k�nnyeds�g�t vagy neh�zs�g�t mutat� m�sik t�nyez�k�nt kiemelhetn�nk pl. azt a szempontot, amely arra vonatkozik, hogy szem�lyis�ge milyen karaktervon�sokkal b�r: � alapj�ban egy visszah�z�d� vagy �ppen egy kapcsolatokra nyitott gyerek. Fontos ennek meg�t�l�sekor is, hogy az �v�n� a sz�l�kkel sokat besz�lgessen. A pedag�gus elv�r�sai re�lisabbak lesznek, ir�ny�t� magatart�sa pontosabban igazodhat a gyerek egy�nis�g�hez, ha tulajdons�gjegyeit ismeri; vagyis nem k�r majd t�le olyat, ami a gyerek sz�m�ra tov�bbi szorong�st, vagy f�lelmet kelthet. Pl.: introvert�lt gyerekeknek kezdetben iszony� er�fesz�t�s�be ker�l majd a szerepl�s m�g akkor is, ha ez csak a bemutatkoz�s szintj�n van – verb�lis g�tolts�gukat �gy oldhatjuk, ha fokozatosan v�rjuk el t�l�k a sz�beli megnyilatkoz�st, s ez�ltal seg�t�en mell�j�k �llunk.

Sok sz�l� �s �v�n� sajnos nem tulajdon�t kell� jelent�s�get a fent eml�tett gondoknak, probl�m�knak. Pszichol�gusok ter�pi�s gyakorlata sor�n - akik beilleszked�si neh�zs�gekkel k�zd� fiatalok �lett�rt�neteinek felg�ngy�l�t�s�vel is foglalkoznak-  kider�l, hogy azok a gyerekek, akik m�r az els� k�z�ss�geikben �.n. margin�lis, vagy peremhelyzetbe ker�ltek, a k�s�bbiekben is alkalmazkod�si probl�m�val k�szk�dtek. Az �gy feln�tt fiatalok negat�v �lm�nyek eml�keinek tucatjair�l sz�molnak be �s �nmagukr�l rossz v�lem�nnyel vannak ezzel kapcsolatban m�g kamaszkorukban is.

A korai �vek t�rsas viszonyai �s az els� kort�rscsoportok hat�sai a szem�lyis�gfejl�d�st teh�t alapvet�en befoly�solj�k. Ha egy gyerekn�l a k�z�ss�gi adapt�ci�s neh�zs�g jelei 1-2 h�nap ut�n is mark�nsan tapasztalhat�ak, k�rj�k ki szakember seg�ts�g�t.

2. Testv�r sz�let�se-f�lt�kenys�g

Joggal gondolja minden sz�l�, aki a m�sodik, vagy harmadik gyermek�t v�rja, hogy ez nemcsak sz�m�ra �r�mteli esem�ny, hanem a nagyobb gyermek�nek is. Erre kezdetben minden oka is megvan, hiszen a k�sz�l�d�s hihetetlen izgalmas pillanatai, a v�rakoz�s, az �g�retek, a lemond�sok a gyerek r�sz�r�l mind-mind arr�l sz�lnak: a kis j�vev�nyt � is tiszta sz�vvel v�rja m�r. Ebben a helyzetben m�g az anyut�l val� k�nyszer� elszakad�st is k�nnyen �tv�szelik a gyerekek, hiszen van mire-kire v�rniuk. Az els� napok m�g viszonylag k�nnyen telnek, de van akikn�l h�napokig semmilyen probl�ma nem jelentkezik az anya-gyerek �rzelmi k�t�d�s�ben.

Azt�n egyszer csak a legt�bb gyerek viselked�se megv�ltozik. Hisztiss� v�lik, k�vetel�zik, esetleg elfordul a kis tes�t�l, ellen�ll a sz�l�k k�r�seinek, vagy zsarolja-provok�lja �ket. Az anyuk�k-apuk�k pedig elmondj�k: annyira figyelt�nk arra, hogy j�l k�sz�ts�k fel �t �s m�gis �gy t�nik, ez nem siker�lt. Nem szereti a kicsit, l�tszik, hogy f�lt�keny r�.

Mi t�rt�nik ilyenkor a lelk�ben? A gyerek –ak�r mennyire igyeksz�nk- m�r n�h�ny h�t-h�nap eltelt�vel �szreveszi, hogy vet�lyt�rsra tal�lt, r�ad�sul olyanra, aki nem „alkalmi-k�lcs�n gyerek”, hanem olyan valaki, akivel �lland�an �s v�g�rv�nyesen sz�molni kell.

R�j�n: nem lehet vele egy csom� dolgot csin�lni, amit kor�bban eltervezett,

�s �gy v�li: sokkal, de sokkal t�bbet foglalkoznak vele a feln�ttek mint � vele. De ami sz�m�ra a legfontosabb: � itt marad �lland�an, nem lehet lecser�lni �s addigi kiv�lts�gos helyzet�nek v�ge, osztoznia k�nytelen a j�vev�nnyel.

A f�lt�kenys�g m�g�tt tulajdonk�ppen szerepirigys�g h�z�dik meg.

Irigyli azokat az �lel�seket, amiket az anyu nem neki, hanem a m�siknak juttat, v�gyik azokra az �r�kra, amiket a tes�ja az any�val t�lt odahaza �s nem vele, �s rosszul esik neki, hogy mindig mindenben neki is igazodni kell a csal�d �j napirendj�hez csup�n az�rt, mert a kicsihez alkalmazkodni kell. Szomor�, de m�r nem �, vagy nem csak � van a k�z�ppontban.

Sok sz�l� megk�rdezi: term�szetes ez, vagy valamit elrontottunk?

�n azt gondolom, hogy term�szetes a testv�rek k�z�tti rivaliz�l�s, az �rzelmek�rt folytatott k�zdelem bizonyos m�rt�ke, hiszen ez a sz�l� - gyerek kapcsolat er�ss�g�re utal. Azok a gyerekek, akik megbizonyosodnak arr�l, hogy nincs vesz�lyeztetve kapcsolatuk a szeretet szem�llyel, a szeretet�ket nem vesz�thetik el, sokkal k�nnyebben �lik �t ezt a neh�z helyzetet, mint azok akikn�l erre nem figyelnek a feln�ttek.

Ha tart�san rivaliz�lnak a gyerekek, ennek a sz�l�k is okai lehetnek. P�ld�ul m�g mindig gyakori hiba, hogy hasonl�tj�k viselked�s�ket, vagy tulajdons�gaikat egym�shoz, vagy egy-egy civakod�s ut�n sz�l�i szerep�kb�l oknyomoz�v�, vagy �ppen b�r�v� akarnak v�lni.

 Sajnos sokszor el�fordulnak a „bezzeg” kezdet� mondatok, vagy azok, amik �gy indulnak: „nagy vagy te m�r…”. 

Az �vod�st az �sszehasonl�t�s, esetleg a t�nyleges �rzelmi elhanyagol�s arra k�szteti, hogy k�vesse azokat a viselked�si m�dokat, amiket a kistestv�re produk�l, hiszen azok sz�m�ra a vonz� sz�l�i magatart�sokat h�vj�k el�. Ezekben az esetekben a gyerekek „visszacs�sznak” egy kor�bbi fejl�d�si szintre �s azokat a jelens�geket produk�lj�k �jra, amit �k m�r elhagytak, viszont testv�r�k m�g nem. Egyszer�en visszav�gynak abba a szerepbe, amibe a kistestv�r�k benne van annak �rdek�ben, hogy az anyu �pp�gy foglalkozzon vel�k, mint a m�sikkal. �jra bepisil�ss� v�lnak, cumis�vegb�l issz�k a folyad�kot, esetleg szopizni szeretn�nek, a sz�l�k �gy�ban aludni ism�t, cipeltetik magukat az utc�n, stb. vagyis nem tesznek m�st, mint kicsikarj�k a sz�l�kt�l az elirigyelt b�n�sm�dot.

Hogyan seg�ts�k �t ezen a neh�zs�gen �ket?

Fontos, hogy a nagyobb gyerek bevon�djon a csecsem� k�r�li tennival�kba, de ne vigy�k ezt t�lz�sba! Ne akarja a sz�l� a saj�t szerep�t �truh�zni a gyerekre, mert ez csak indulatot, ellen�ll�st v�lt ki bel�le. A tennival�kban val� r�szv�tele mindig annyi legyen, amennyit � saj�t mag�t�l felv�llal – persze a sz�l�i fel�gyelet mellett. Figyeljenek oda arra is, hogy ennek sz�mukra seg�t� jelleg�t mindig hangs�lyozz�k, dics�retet kapjon �rte �s ne csak a sz�k csal�dban, hanem az �vod�ban, t�gabb k�rnyezetben is.

Amit ezen k�v�l hangs�lyozni kell az az, hogy a sz�l�nek – els�sorban az any�nak – �rtenie �s �reznie kell, hogy a gyereknek sz�ks�ge van m�g ebben a korban a kettesben, tartalmasan elt�lt�tt id�re is. Fontos, hogy n�ha nyugodtan b�zz�k a kicsit az apura, vagy a nagyira �s „lopjanak” maguknak n�h�ny �r�t, amikor �jra csak kettesben maradnak. Legyenek titkos s�t�ik, megbesz�lnival�ik, amik nem a n�gy fal k�z�tt zajlanak �s nem kell egy harmadikra �lland�an tekintettel lenni�k. Egyszer�, �szt�n�s sz�l�i praktik�kkal nagyon k�nnyen eloszlathatjuk k�ts�geiket az „engem-m�r-nem-szeret-senki!!!” vagy a „velem-m�r-nem-t�r�dik-senki” vil�gf�jdalmakkal kapcsolatban.

A testv�r �rkez�se az �vod�ban is �ltal�ban nagy izgalommal j�r. A gyerekek hajlamosak arra, hogy r�mt�rt�netekkel sz�rakoztass�k egym�st, �gy hogy nagyon figyelmesnek kell lennie az �von�ninek is. A kezdem�nyezett szerepj�t�kok, els�sorban a bab�z�s nemcsak �lm�nyben adnak ilyenkor sokat a gyereknek, hanem a felmer�l� rossz �rz�seket is k�nnyebben oldj�k.

Nagyon sok ovisn�l tapasztalhatjuk azt, hogy a testv�r�vel kapcsolatos esetleges szorong�sait otthon kev�sb� mutatja ki, viszont az oviban ann�l ink�bb. Ilyen esetekben arr�l van sz�, hogy indulatait �ttolja egy toler�nsabb, vagy megbocs�t�bb k�zegbe, azok ott nyernek levezet�st. A kicsik viselked�se a kor�bban tapasztaltakhoz k�pest megv�ltozik esetleg agressz�vabb lesz a t�rsaihoz, vagy elvonul a t�bbiekt�l.

Fontos, hogy az �v�n� ezt �szrevegye, �rtse a h�tter�ben l�v� okokat �s a gyerek sz�m�ra az elfogad�st sug�rozza. Ha ugyanis az ovis kij�tszhatja, kirajzolhatja, vagy kibesz�lheti mag�b�l a v�lt vagy val�s s�relmeit, m�r az is megk�nnyebb�l�st jelenthet a sz�m�ra. A sz�l� fel� azonban mindig jelezz�k tapasztalatainkat, hiszen a legfontosabb, hogy � tudjon r�la, miben kell sz�ks�g eset�n v�ltoztatnia.

Fentebb azokkal a probl�m�kkal foglalkoztam, amikor a gyerek a testv�r �rkez�s�t, jelenl�t�t nehezen �li �t. H�tk�znapi, mindenkivel el�fordul� gondnak v�lem �n ezt a k�rd�st, de a sikeres megold�s �rdek�ben foglalkozni kell vele mindenk�ppen. L�tnunk kell, a sz�l�-gyerek kapcsolata ebben a helyzetben a leg�rz�kenyebb, legs�r�l�kenyebb. Ha ugyanis a megl�v� j� viszony a testv�r �rkez�se miatt megt�rik ebben az �letkorban, az a k�s�bbiekben m�r nagyon nehezen �ll�that� �jra helyre. Arr�l lesz sz� ugyanis, hogy a gyerek f�l�slegesnek, kirekesztettnek, mag�nyosnak, elhagyatottnak �rzi majd mag�t, aki a probl�m�ival nem fog a sz�leihez fordulni, �rz�seit ink�bb eltitkolja, elfedi semmint a szeretet szem�ly fel� ford�tan�.

3. Betegs�g-k�rh�z

Betegnek lenni olyan helyzet, ami a legink�bb f�lelmetes a gyerekek sz�m�ra. Valami t�rt�nik, ami �ltal�ban v�ratlanul k�vetkezik be, ami tele van f�lelmetes dolgokkal, esetleg f�jdalmas beavatkoz�sokkal, kisz�m�thatatlan esem�nyekkel.

A gyerekek nagy r�sze ebben az �letkorban a gyorsan lezajl� betegs�geket v�rm�rs�klet�kt�l f�gg�en viselik el jobban vagy nehezebben. Sz�l�k is tudj�k bizony�tani azt az �szrev�telt, hogy vannak gyerekek, akik bizony szeretnek kicsit „betegek” lenni. Otthon maradni az anyuval, �rezni a feln�ttek aggodalmaskod�s�t, kicsit zsarolni a k�rnyezet�ket, kicsit elhagyni magukat. �ltal�ban ezek m�g�tt a v�gyak m�g�tt egyszer� „j�tszma” rejt�zik, amik a sz�l�k �s a gyerek k�z�tt zajlanak. Valamit kicsikar ilyenkor az anyut�l-aput�l, amit esetleg m�s �ton nem kaphatna meg csak a beteg-szerep r�v�n. �szrevehet�en �s nyomtalanul elm�lnak „t�netei” akkor, ha v�gyai beteljes�lnek �s „betegs�ge” r�v�n elker�lhet valami sz�m�ra nem k�v�natosat.

Fontos azonban ezeket a megnyilv�nul�sokat - szakembernek - elk�l�n�teni a pszichoszomatikus jelens�gekt�l, ahol a betegs�gnek szint�n ugyan�gy nincs organikus h�ttere, mint az el�z�ekben, de ott val�di pszich�s s�r�l�s, vagy tart�s trauma okozza a val�s�gos t�neteket!

�rdemes, ha mindk�t esetben az �v�n� megosztja tapasztalatait a sz�l�kkel, esetleg orvosi-pszichol�giai tan�csad�sra ir�ny�tja �ket.

A s�lyosan beteg gyerekn�l m�s a helyzet. Maga a szitu�ci� sz�mtalan nevel�si probl�m�t is felvet. A gyerekek f�gg�s�gi ig�nye a feln�ttel szemben megsokszoroz�dik, hiszen elesett, kiszolg�ltatott.

� nem v�gyik r�, m�gis megv�ltozik k�r�l�tte minden: a szok�sok, a lehet�s�gek, a sz�l�k, hozz�tartoz�k viselked�se mind-mind az �llapot�hoz k�z�rzet�hez fognak igazodni. Nemcsak a betegs�gb�l ad�d� f�jdalmakat �li �t, hanem a „mit fognak velem csin�lni?” szorongat� �rz�s�t is.

Riadalm�t fokozza, ha a sz�l�k tehetetlens�g�nek �rz�s�t is �t�li, ha l�tja �s hallja a k�ts�gbees�s�ket. Ebben az �letkorban a gyerekek hihetetlen j� k�szs�ggel k�dolj�k am�gy is a legbens�bb �rz�seinket, de betegs�g�kben fokozottan �rz�kenyek. Fontos, hogy a sz�l�k ezt tudj�k �s amennyire lehet okosan pr�b�lj�k �rzelmeiket fegyelmezni, a gyerek figyelm�t  - a helyzetb�l ad�d�an am�gy is besz�k�lt – �llapotb�l kimozd�tani.

A k�rh�zba ker�l�s �ri�si traum�val szokott j�rni. Fokozottan fontos ebben a helyzetben az, hogy az anya sose csapja be a gyereket. Pontosan el kell mondania azt, amit � maga tud. Magyar�zza el, hogy � most beteg �s csak a k�rh�zban tudj�k meggy�gy�tani a doktorok. Minden k�rd�s�re �szinte v�laszt adjon, ez egy�bk�nt a sz�l�t is megnyugtatja. Besz�lgessenek r�la, ha van id� �s nem hirtelen t�rt�nik a baj, mert ebben az esetben is �rv�nyes: a bizonytalant�l sokkal jobban retteg�nk, mint a tiszt�zott helyzetekt�l. K�lcs�n�sen k�sz�lj�n fel sz�l� �s gyerek, illetve az eg�sz csal�d a neh�z szitu�ci�ra.

Szerencs�re ma m�r egyre t�bb helyen ny�lik lehet�s�g arra, hogy a gy�gy�t�s folyamata alatt az anya is bent tart�zkodj�k a gyereke mellett. Jelenl�te rengeteget seg�thet a gyerek gy�gyul�s�ban! Azonnal tud reag�lni b�rmilyen k�r�s�re, azonnal megnyugtathatja egy f�jdalmasabb beavatkoz�s ut�n,  megk�nny�ti elviselni a megv�ltozott k�r�lm�nyeket, a gyerek mellett van, s ez �nmag�ban m�r gy�gy�t� er�vel b�r.

A hosszas betegs�g ut�n vagy k�rh�zb�l oviba visszat�r� gyereket �ltal�ban mindig szeretettel, nagy izgalommal fogadj�k a t�rsaik. Beilleszked�se lehet, hogy nem lesz egyszer�, ez nyilv�n hi�nyz�s�nak id�tartam�t�l, kor�bbi n�pszer�s�g�t�l fog f�ggeni. Az �v�n�nek ebben a helyzetben is nagyon fontos szerepe van. A sz�l�vel nyilv�n �tbesz�li az esetleges korl�toz�sokat, amik az �tkez�sre, vagy a mozg�sra vonatkoznak, de azt is meg kell tudnia, hogy a gyerek v�rakoz�sa milyen m�rt�k� volt az ovival, t�rsaival kapcsolatban, mi az, amir�l k�rdezhetik, s mi az amir�l nem c�lszer� faggatni �t.

Felgy�gyult gyerekek gyakran j�tszanak orvosi-szerepj�t�kokat, ahol sz�rj�k, esetleg durv�bban m�tik is a j�t�kaikat, de ezt mindig hagyjuk v�gigj�tszani. F�lelmeikt�l, feldolgozatlan �lm�nyeikt�l szabadulnak meg a kij�tsz�s sor�n, ami a –sokszor lassabban gy�gyul�- lelki eg�szs�g�k visszanyer�s�t is eredm�nyezi. Ne �ll�tsuk le teh�t ilyenkor a tev�kenys�g�ket, kapcsol�djunk be abba. Ha azonban szabadj�t�kukat csak ez t�lti ki, ha m�ssal szinte elterelhetetlen a figyelm�k, akkor jelezz�k azt a sz�l�k fel�, k�rj�nk pszichol�gus szakembert�l seg�ts�get.

4. A v�l�s

A v�l�si d�nt�sig t�rt�n� eljut�s, a kr�zis �s az azt k�vet� hetek, h�napok, sokszor �vek rendk�v�li megterhel�st jelentenek a gyereknek. Ebben az esetben is az �letkor hat�rozza meg azt els�sorban, hogy ezt a rendk�v�l neh�z helyzetet hogyan fogja elviselni.

�vod�skor�ak tipikus reakci�ja lehet a regresszi�, amir�l m�r kor�bban sz�ltunk. Ennek t�netei k�z�l a leggyakoribb a szepar�ci�s f�lelem, vagy m�s sz�val az elszakad�st�l, az egyed�ll�tt�l val� retteg�s �rz�se. Mivel addig a legf�bb t�maszt a k�t sz�l� jelentette a gyerek sz�m�ra, egyik�j�k elt�n�se, kil�p�se a k�z�s �let�kb�l megzavarja a kicsi viselked�s�t, biztons�g�rzet�t.

Ennek k�vetkezt�ben f�l megmaradni idegen helyen, de m�g sokszor az  �vod�ban is, reggelente er�vel kapaszkodik az anyj�ba, az �von�nit k�veti mindenhov�. Ez a viselked�se nem sz�l m�sr�l, mint arr�l: m�r egyszer elhagyott az, aki szeretett, s ez b�rmikor bek�vetkezhet m�skor is, teh�t mindig mellette kell maradnom.

A regresszi�n k�v�l a gyerek m�sik tipikus reakci�ja: a szomor�s�g, a leverts�g.

Sokszor �.n. ambivalens, vagyis kett�s �rz�sek kavarognak benne: egyr�szt v�gyakozik az elvesztett sz�l� ut�n, m�sr�szt viszont a m�sik sz�l� szomor�s�g�t  l�tva, hallva az �tkokat is esetleg, haragszik is az elhagy� sz�l�re.

Ez mindig b�ntudatot is kelt benne, ami sokszor egy sor pszich�s reakci� h�tter�ben megtal�lhat� lesz.

Az �vod�sok gondolkod�s�ra jellemz� az �n-k�zpont�s�g. A v�l�si kr�zishelyzet szempontj�b�l ezt az�rt fontos hangs�lyoznunk, mert v�l�s eset�n a gyerekek t�bbs�ge hajlamos lesz, hogy saj�t mag�t okolja a t�rt�ntek�rt. „Az�rt ment el az apu, mert �n rossz voltam! Az�rt kiab�lt az anyuval mert �n ideges�tettem fel!” – ezek a tipikus mondatok, amik igen gyakran elhangzanak.

Hogyan �s mikor tudja meg a gyerek, hogy a sz�lei v�lnak?

Nagyon sok apa �s anya azt gondolja, hogy a gyereknek fogalma sem volt a d�nt�s�k el�tt arr�l, mi is t�rt�nik k�r�l�tte. Ez t�ved�s! Tudjuk ugyanis, hogy az �vod�sok olyan er�s szimbi�zisban �lnek f�leg az anyjukkal, hogy az � minden �rzelmi rezd�l�s�t, gesztus�t, a szavak n�lk�li jelz�seit �rz�kelik, �gy is mondhatn�nk: lek�dolj�k.

�rzik azt, ha valami fesz�lts�get okoz akkor is, ha a feln�ttek nem besz�lnek r�la. A ”nem veszeked�s” sz�l�k gyerekei �ppen ez�rt ugyanolyan bajban lehetnek, mint azok, akikn�l hangos vit�kt�l zeng a lak�s. Az �rzelmi h�bor� mindk�t esetben zajlik, s ezt a gyerekek pontosan tudj�k, s mindk�t esetben a gyerek lelk�t alaposan megterhelik. Vannak, akik l�tsz�lag �gy tesznek, mintha a helyzet egy�ltal�n nem zavarn� �ket, mintha megszokt�k volna m�r a veszeked�seket, de ez csak a l�tszat. Minden kicsi f�l a hangos besz�dt�l, pl�ne a vereked�sek l�tv�ny�t�l, de m�r a szemek szikr�z�s�t�l is. Ezek a gyerekek ilyenkor a j�t�kukba menek�lnek, vagy saj�t fant�zia vil�gukba �s sokszor m�snap az �vod�ban vezetik le fesz�lts�geiket t�rsaikon, vagy j�t�kukban.

Ha okosan akarnak elj�rni a sz�l�k �s a gyerek az els�dleges szempont mindkettej�knek, akkor d�nt�s�k meghozatala ut�n azt mindj�rt k�z�lj�k a gyerekkel. Fontos azonban, hogy mindig csak annyit mondjon el a sz�l�, amennyit a gyereke m�r meg�rthet, f�l�sleges inform�ci�kkal ne terhelje �t. Hagyniuk kell, hogy a gyerek k�rdezhesse �ket b�rmir�l, ak�r a negat�v �rz�seit is kifejezhesse. A legl�nyegesebb viszont azt k�z�sen meger�s�teni�k: mindketten szeretik �t, r�juk mindig sz�m�that �s nem � az oka annak, hogy ez bek�vetkezett. �reznie �s tudnia kell: nem t�le v�lik el az anya/apa, hanem �k egym�st�l.

A gyerek el�tt tiszt�zni kell azt is min�l el�bb, hogy milyen kapcsolatot fognak fenntartani egym�ssal, mikor sz�m�that r� biztosan. A kapcsolattart�s sor�n az a legfontosabb k�rd�s d�l el: k�pes-e betartani az anya-apa az �g�reteit vagy sem, b�zhat-e benne vagy sem. Egy telefonh�v�s elmarad�sa, egy l�that�si alkalomr�l val� megfeledkez�s �r�kre nyomot hagyhat a gyerek lelk�ben, becsapottnak �s elhagyatottnak �rezheti mag�t, �s v�g�rv�nyesen megromolhat egy j� gyerek-sz�l� viszony is.

A rossz sz�l�i magatart�sok egyik tipikus megnyilv�nul�si form�ja az, amikor a gyereket a zsarol�suk eszk�zek�nt, fegyverk�nt haszn�lj�k egym�ssal szemben. Az �rzelmi taktik�z�sok, a fenyeget�z�sek, a gyerek k�l�nb�z� szerepekbe val� szor�t�sa /post�s az anya-apa lakhelye k�z�tt, vagy d�nt�b�r�/, az �.n. v�l�si j�tszm�k, r�vid id�n bel�l szinte minden gyereket megbeteg�tenek. Az �vod�skorban az am�gy is k�nnyen sebezhet� gyerekek m�g v�dtelenebb� v�lnak a h�bor�ban. Nincs kihez menek�lni�k, ez�rt �nmagukat em�sztik, vagy egy szelepet keresnek a fesz�lts�gek levezet�s�hez: megbetegszenek /pszichoorganikus szindr�m�k form�j�ban jelentkezik a t�net/, vagy agressz�vv� v�lnak, de nem az otthoni, hanem egy v�dettebb k�rnyezetben pl. az �vod�ban.

Tapasztaljuk ilyenkor a kicsik �.n. beh�dol� viselked�s�t.: mindig igyekszik alkalmazkodni ahhoz az elv�r�shoz, amit az adott k�rnyezetben felt�telez. � j� akar lenni mindenki szem�ben, senkit nem akar megb�ntani �s ez�rt az apunak hamisan ugyan, de rosszakat mes�l az anyur�l, az any�nak viszont az ap�r�l panaszkodik, ha �gy �rzi ezt szeretn�k hallani t�le. Ennek a beh�dol�, rendk�v�l sok felesleges energi�t felem�szt� viselked�snek s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek nemcsak a sz�l�-gyerek kapcsolat�ra vonatkoztatva, hanem szem�lyis�gfejl�d�s�re is. Az ekkor r�gz�lt torzul�sok feln�ttkori pszichotikus t�netk�pz�s gy�kereit k�pezhetik, vagy egyszer�en k�s�bbi kapcsolati zavarok h�tter�ben h�z�dhatnak meg.

�sszegezve teh�t a sz�l�k legfontosabb feladata a gyereket id�ben �s �letkor�nak megfelel�en felk�sz�teni.

A kapcsolattart�s rendszeress�g�t biztos�ts�k. Tart�zkodniuk kell az ellennevel�s b�rminem� eszk�z�t�l. Seg�teni�k kell a gyereket abban, hogy az elt�vozott sz�l� �j k�rnyezet�be is min�l k�nnyebben beilleszkedj�k, �j kapcsolatait k�pes legyen elfogadni r�videbb-hosszabb id�n bel�l.

Az �rzelmi h�bor� k�zben ezeknek a k�rd�seknek a j� megold�sa igen neh�z, bizonyos fok� �rzelmi intelligencia sz�ks�geltetik hozz�, amelynek r�v�n a sz�l�k bel�tj�k: az egym�s ellen ir�nyul� indulataikat a gyerek �rdek�ben h�tt�rbe kell szor�taniuk.

A v�l�si kr�zist �t�l� gyerekek az �vod�ban is m�sk�ppen viselkednek. A tart�san �s intenz�ven megl�v� tipikus jeleket- regresszi�, befel�fordul�s, agressz�v viselked�s, fant�zia hazugs�gok – az �v�n� kor�n tapasztalhatja. Tart�s �s er�s jelenl�t�kkel a t�netek „v�szhelyzetre” utalnak, amiket a sz�l�k fel� felt�tlen�l jeleznie kell: bajban van a gyerek, folyamodjanak �rdemi seg�ts�g�rt szakemberhez.

5. Hal�leset a csal�dban

Valamelyik hozz�tartoz� elveszt�se az eg�sz csal�dot f�jdalommal t�lti el. A gyerek sz�m�ra ennek a kr�zisnek az �t�l�se is �letkor�t�l f�gg, vagyis �rtelmi �s �rzelmi fejletts�g�t�l.

A leggyakoribb eset az, amikor a nagysz�leit veszti el a gyerek.

A s�r�s, a k�ts�gbeesett reakci�k helyett azonban sokszor eg�szen m�sk�ppen reag�l az �vod�s, mint ahogyan azt a feln�ttek el�re elgondolt�k.

Viselked�s�t a sz�l�k nem �rtik, mivel el�fordul, hogy a h�r hallat�ra k�z�mb�sen tev�kenykedik �s egy�ltal�n nem mutatja ki negat�v �rz�seit. �gy t�nik, mintha nem is �rten�  a gyerek mi is t�rt�nt – j�tszik tov�bb.

De val�j�ban mi zajlik le ilyenkor a lelk�ben? � vajon hogyan gy�szol?

A szavakat pontosan hallja, de a jelens�get eg�szen m�sk�ppen �rtelmezi, mint id�sebb t�rsai, vagy a sz�lei.

A hal�l t�nye ugyanis gondolkod�s�ban egy reverzibilis, vagyis visszaford�that� jelens�gk�nt l�tezik. A hi�nyt csak �tmenetinek, elm�l�nak gondolja, nem v�gleges t�rt�n�snek. „Meghalt a nagyi, de majd kar�csonykor visszaj�n �s megint �jra hozza az aj�nd�kokat. Kicsit nincs, de majd visszaj�n, ha akar.”

Azt�n egyre telik az id� �s a feln�ttek �rzelmi reakci�i azok, amik elbizonytalan�tj�k ebben a tud�s�ban, hit�ben. Mivel v�gyai beteljes�letlenek maradnak, lassan-lassan meggy�z�dik arr�l, amit szeretne, amiben hisz, az nem v�lik val�ra.

A reverzibilit�s azonban sok gyerekben b�ntudatot is kialak�that. Ez a jelens�g, mint ahogyan fentebb m�r besz�lt�nk r�la, az �n-k�zpont� gondolkod�s�ra vezethet� vissza. Jelen esetben az elt�n�s, elm�l�s t�ny�r�l is azt gondolja: miatta t�rt�nt. Nem j�n vissza a szeretett szem�ly, mert � rossz volt, haragszik r�, nem tett meg valamit, amit a m�sik k�rt, stb.- ilyen �s ehhez hasonl� magyar�zatokat pr�b�l meg keresni, hogy meg�rtse �s elfogadja a hi�nyt.

Hogyan seg�ts�k �t a gyereket ezen a neh�z id�szakon? Mit tehet a feln�tt, hogyan viszonyuljon ehhez a k�rd�shez?

Fontos szab�ly, hogy a hal�l h�r�t sose titkolj�k el a gyerek el�l. A sz�l�k, a nagyobb testv�r �rzelmeit l�tva �s �t�lve �gyis tudni fogja: baj van. A bizonytalans�g azonban itt is gy�tr�bb �rz�s, mint a sz�l�kkel egy�tt �t�lt f�jdalom, teh�t mindenk�ppen besz�lni kell r�la.

A gyerek ebben az id�szakban egy�bk�nt is sokat mes�lteti a hozz�tartoz�it, vagy a sz�m�ra fontos feln�tteket. Az �rzelmek feldolgoz�s�ban ez jelen esetben is rendk�v�l sokat seg�thet. Besz�ljen nyugodtan a sz�l� az �regs�g, a betegs�g k�rd�seir�l, az elm�l�sr�l - term�szetesen a gyerek �letkor�hoz igazod� magyar�zatokkal seg�tve �t.

�ltal�ban az „angyalk�s” t�rt�netek a gy�gy�t�-mes�k, mivel megnyugtatj�k a kicsiket, m�gikus gondolkod�suk, �lomvil�guk sz�m�ra ezek elfogadhat�ak. De term�szetesen a sz�l� meggy�z�d�s�nek megfelel� magyar�zat lesz a leghitelesebb a gyerek sz�m�ra. Fontos tudni, hogy a feln�tteket is megvigasztalja m�r a kibesz�l�s t�nye. A b�natban ez az �rzelmi k�zels�g egy�ttes �t�l�se hossz� t�von elm�ly�theti a sz�l�-gyerek kapcsolat�t.

De nemcsak a sz�beli v�laszok alapj�n pr�b�lja meg elfogadni a hi�nyt, hanem j�t�k�ban is „feldolgozza” �rz�seit.

Tartalmi jellemz�je lesz szerepj�t�k�nak, hogy sokszor megjelenik az elvesztett m�sik, akihez besz�l, aki h�tk�znapi dolgokat csin�l pl. mosogat, akir�l �lmodozik, esetleg csod�latos tulajdons�gokkal ruh�z fel. A megjelen�t�s, a bevon�s ekkor teljesen term�szetes reakci�ja a gyerekeknek.

Az �vod�sok gy�szmunk�j�r�l fontos tudni teh�t, hogy eg�szen m�sk�pp zajlik, mint feln�tt korban, vagy nagyobb gyerekekn�l. Nem azonnal jelentkezik, hanem id�ben eltol�dhat �s � k�l�n�s k�rd�sekkel, fant�zia j�t�kokkal pr�b�lja enyh�teni f�jdalm�t.

Fontos, hogy ezeket a jelz�seket a k�rnyezet meg�rt�en fogadja, ne furcs�llja, ne ijedjen meg t�l�k. De az is nagyon l�nyeges, hogy mindig jelezze vissza a realit�st is. A sz�l� vigye ki az elvesztett szem�ly s�rj�hoz a gyereket, � maga se fojtsa el �rzelmeit �s mindig igyekezz�k a gyerek �letkor�nak megfelel�en, hite szerint v�laszolni a k�rd�seire.

D�nt� szerepe van annak, hogy az �v�n� is megtudja: a csal�d mik�nt kezeli ezt a kr�zis helyzetet, ahhoz hogyan viszonyul. Mivel nagyon l�nyeges, hogy a gyerekre ebben az esetben fokozottan vigy�znunk kell, felesleges, nem odaill� inform�ci�val ne zavarjuk meg �t. Ez�rt a pedag�gus vigaszainak is hasonl�nak kell lennie az otthoni reakci�khoz. V�lhet�en a szerepj�t�kok d�nt� t�bbs�g�t az �vod�ban fogja lej�tszani a gyerek – az �von�ni von�djon be ezekbe a helyzetekbe, esetleg saj�t t�rt�netei seg�ts�g�vel adjon t�mogat�st a kicsinek. Fokozottan fontos, hogy emp�ti�val tudjon k�zeledni fel�, m�gis okosan seg�tse �t �t ezen a neh�z peri�duson.

H�tk�znapi �s kev�sb� h�tk�znapi, elker�lhet� �s elker�lhetetlen kr�zishelyzeteket tekintett�nk �t. Ezek sz�ma megsokszoroz�dhat, vagy �ppen t�red�kk� v�lhatnak egy�ni �lethelyzeteink sor�n.

Els�sorban azonban a feln�ttek felel�ss�g�n fog m�lni, hogy a gyerek ezekb�l a neh�z helyzetekb�l lelki traum�val s�r�lten ker�l-e ki, vagy sem. Amennyiben a feln�tt �rt�en figyeli a gyermek�t �s „meg�rz�en” mellette �ll, v�rhat�an a kr�zis helyzetek nyom n�lk�l elm�lnak, vagy legal�bbis kezelhet�kk� v�lnak, k�s�bbiekben m�s t�net okoz�jak�nt nem kell vel�k sz�molnunk.