Agressz�v gyermekek az �vod�ban

Az agresszi� jelens�g�vel, els�sorban a viselked�sbeli megnyilv�nul�saival egyre t�bbet - �s olykor egyre nagyobb aggodalommal - foglalkoznak pszichol�gusok, szociol�gusok, pedag�gusok, sz�l�k.

A t�m�val kapcsolatos fokozott odafigyel�sre a nevel�k tapasztalatai adnak okot, pontosabban az a megfigyel�s�k, hogy a gyermekekn�l ma m�r agressz�v megnyilv�nul�sok oly m�rt�kben ker�lnek el�t�rbe egy-egy konfliktus megold�sakor, hogy szinte m�s alternat�v�t el sem tudnak k�pzelni a vit�s helyzetek rendez�s�re.

Ezent�l az is ismert tendencia, hogy az ut�nz�s jelens�ge a szem�lyis�gfejl�d�s e szakasz�ban igen d�nt� jelent�s�ggel b�r. �v�n�k, tan�t�k besz�mol�i sz�lnak  arr�l is, hogy mindennapi szerepj�t�k figur�v� v�ltak a b�ntalmaz� szerepl�k, a k�nz�-gyilkol� alakok. Sajnos a gyerekek teh�t egyre akt�vabban mint�zz�k le a ma divatos agressz�v filmbeli „h�s�ket”, cselekedeteiket, s ezek ma m�r v�gybeteljes�l�seik c�lpontjaiv� is v�ltak. Az �vodai csoportba gyakran odavar�zsolj�k a f�lelmetes mozdulatokat, a kegyetlen szerepl�k tulajdons�gait. Ugyanakkor ezzel p�rhuzamosan a szel�ds�g, a j�s�g megtestes�t�i h�tt�rbe szorulnak, olykor nevets�gesen gyeng�nek t�nnek. Az er�, a hatalom, a m�sik megal�z�sa viszont mind pozit�v �rt�kk�nt szerepelnek.

Hogy a jelens�get meg�rts�k, sz�ks�g van arra, hogy n�h�ny alapvet� fogalmat, h�tt�r t�nyez�t tiszt�n l�ssunk.

Mit is nevez�nk agresszi�nak?

A szakirodalomban sz�mtalan megk�zel�t�s van, mely a fogalom tiszt�z�s�ra tesz k�s�rletet. De nemcsak ebben, hanem m�s alapvet� k�rd�sben is igen nehezen jutnak konszenzusra a t�ma ir�nt elk�telezettek. Az alapvet� n�zetk�l�nbs�gek az oszt�lyoz�si form�kban rejlenek, az akaratlan-sz�nd�koss�g k�rd�seiben, az oki t�nyez�k felt�rk�pez�s�ben, a helyes nevel�i magatart�sban, az int�zm�nyes lehet�s�gekben, ill. leg�jabban a gy�gyszeres befoly�sol�sban �s m�g sorolhatn�nk.

A magyar tud�sok k�z�l a legalaposabb �s legpontosabb kutat�sokat, ezek eredm�nyeinek �sszegz�s�t �s a hozz�juk tartoz� elm�leti okfejt�seket Dr. Ranschburg Jen� munk�iban tal�lhatjuk. � �gy fogalmaz:

„Agresszi�nak nevez�nk minden olyan sz�nd�kos cselekv�st, amelynek ind�t�ka, hogy – ny�lt vagy szimbolikus form�ban – valakinek vagy valaminek k�rt, s�relmet, vagy f�jdalmat okozzon.”

„Az agresszi� nem �szt�n�s, reflexszer� k�vetkezm�nye a k�ls� ingerkonstell�ci�nak, keletkez�s�ben a m�ltbeli tapasztalatoknak, a szoci�lis tanul�snak rendk�v�l fontos szerepe van.”

A fenti defin�ci� gyakorlatba t�rt�n� adapt�l�sa el�tt n�zz�k �t r�viden, mik is a jellemz� �rzelem megnyilv�nul�sok �vod�skorban ?

Ezt a peri�dust minden t�lz�s n�lk�l a „cs�csf�lelmek” id�szak�nak is nevezhetj�k. Tehetj�k ezt az�rt, mert hihetetlen mennyis�gben megn� azoknak a t�rgyaknak, szem�lyeknek, helyzeteknek a sz�ma, amikkel kapcsolatban �s ahol a gyermekek szorong�st �lnek �t. F�lnek a porsz�v� hangj�t�l �ppen �gy, mint k�l�nb�z� mesefigur�kt�l, sokszor m�r a rekl�mfigur�kt�l, vagy idegen arcokt�l. F�lelm�k t�rgy�t azonban sokszor m�g megnevezni sem tudj�k, csak a rossz, k�nz� �rz�st �rzik.

Szembet�n�, hogy negat�v �rzelmeik k�l�nb�z� m�don, sokszor igen v�gletes form�ban nyernek kifejez�st, amik hol s�r�sban, tiltakoz�sban, hol ny�lt elker�l�sben mutatkoznak meg.

Figyelm�k elterelhet�s�g�vel f�gghet azonban �ssze az, hogy em�ci�ik v�ltoz�konyak, egyik pillanatr�l a m�sikra az ellenkez�j�be csapnak �t.

Szorong�sukat azonban ebben az �letkorban er�s�ti az is, hogy gondolkod�sukra m�g a m�gikuss�g jellemz�, illetve, hogy mindennek lelket tulajdon�tanak, mindent �l�nek t�teleznek fel �s sz�nd�koss�got hisznek pl. a term�szeti jelens�gek megtapasztal�sakor is.

A d�h �s a harag reakci�k is igen jellemz�ek – az els� dac korszaknak is h�vjuk ezt az id�szakot. Ezek els�sorban akkor jelennek meg, ha frusztr�ci�val /akad�lyoztat�ssal / ker�lnek szembe, vagy ha egyed�l maradnak, illetve ha kezdem�nyez�seikre t�rsaik vagy a feln�ttek nem reag�lnak.

Igen gyakran �t�lt em�ci� �vod�skorban a f�lt�kenys�g is. A jelens�g h�tter�ben egy szoros �rzelmi k�t�s megszakad�s�nak, vagy fellazul�s�nak vesz�ly�t v�lelmezi vagy tapasztalja a gyerek. Ez vagy ny�lt tiltakoz�sban vagy regresszi�ban mutatkozik meg, s szinte minden esetben a feln�ttek fel� ir�nyul / a gyerek b�ntalmazza a kistestv�r�t, vagy �jra bepisil�v� v�lik /, s nem tudatos figyelemfelh�v�snak min�s�l.

A pozit�v �rzelmek k�z�l a szeretet �s az �r�m megnyilv�nul�soknak is sz�les sk�l�j�t tal�lhatjuk ebben az �letkorban, hiszen m�r egyre t�bb lesz a siker�lm�ny, s kevesebb a kudarccal v�gz�d� cselekv�s.  Az �vod�skor az �n�ll�sod�s kor�nak d�nt� �llom�s�nak is tekinthet�, ahol sz�mtalan tapasztalatot szerez �nmag�r�l, k�pess�geir�l, a vil�ghoz val� viszony�r�l �s a vil�g viszonyul�s�r�l �nmag�hoz. Egyre ink�bb �r�mforr�ss� v�lik saj�t tev�kenys�ge, ha rugalmas korl�tok vigy�zz�k kezdem�nyez�seit, s azok milyens�g�r�l re�lis �rt�kel�st kap. �vod�skorban teh�t, ha kell�en seg�tj�k: megtanul boldogan boldogulni, ahol a boldog jelz�n van a hangs�ly jelen eset�kben.

A magasabb rend� �rzelmek alapjai is ekkor rak�dnak le, pl. az erk�lcsi �rzelmek, a helyes-helytelen meg�t�l�se, a szab�lybetart�s sz�ks�gess�ge, a viselked�s ny�lt v�llal�sa a lelkiismeretfurdal�s elker�l�se �rdek�ben, stb.

Tudnunk kell azt is, hogy az �rzelmeik kifejez�s�ben egyre ink�bb igazodnak azokhoz a kultur�lis, a nemi-szerep�k �ltal sugallt k�vetelm�nyekhez is / masculinit�s – feminit�s / , amiket addig sz�leikt�l ill. a t�gabb k�rnyezet�kt�l megtanultak. Pl. az ovis fi�knak m�r nem szabad s�rni, ha elesnek, hiszen az „katonadolog, de egy fi� ne legyen f�l�s se, mert az meg olyan l�nyos viselked�s, stb. Viszont  �ss�n vissza, ha b�ntj�k! Egy kisl�ny azonban legyen ink�bb cic�san szel�d �s nyugodtan s�rhat, az�rt senki sem r�hatja meg.

De t�rj�nk vissza az agresszi�hoz!

Kutat�sok sora sz�l m�r arr�l is, hogy a sz�l�k mit tekintenek az „ide�lis fi�” tulajdons�gai k�z�tt els�rend�nek �s mit az „ide�lis l�nyokn�l”.

Az agresszi� fi�kn�l els�rend�, m�g a l�nyokn�l alig fordul el� a szempontsorban.

M�s kutat�k vizsg�lt�k azt is, hogy a nevel�k mik�nt viszonyulnak a fi�k agressz�v viselked�s�hez, ill. a l�nyokn�l hogyan reag�lnak erre a magatart�sra. A fi�kn�l a ny�lt agresszi�it kev�sb� b�ntetik, teh�t megenged�bbek, m�g a l�nyokn�l semmif�le t�mogat�st, p�rtol�st nem tal�ltak.

Ranschburg tan�r�r �sszegz�se nyom�n az al�bbi oszt�lyoz�sokat eml�ten�nk:

1. A viselked�s mor�lis tartalma alapj�n is csoportos�thatjuk az agresszi�t �s besz�lhet�nk:

-       antiszoci�lis, k�z�ss�gellenes, vagy rombol� agresszi�r�l �s

-        proszoci�lis agresszi�r�l, mely a k�z�ss�g �s az egy�n �rdekeit szolg�lja.

2. A m�sodik szempont szerint azt vizsg�lhatjuk, hogy az agresszi� c�lk�nt vagy eszk�zk�nt szerepel a viselked�si reperto�rban, s ez alapj�n kateg�ri�ink

lehetnek:

-         instrument�lis agresszi� – az egy�n csak �gy l�thatja megval�s�that�nak

c�ljait, ill.

-         indulati agresszi�, amikor valami bels� negat�v �rz�s, motiv�ci� k�szteti

�t arra, hogy a m�siknak f�jdalmat okozzon.

A k�t megnyilv�nul�s sokszor keveredik egym�ssal.

3.      A legjobban megragadhat� csoportos�t�s v�lem�nyem szerint �vod�sokn�l, az, ami az agressz�v viselked�st a k�vetkez� oszt�lyokba sorolja:

-         t�mad� jelleg� agresszi�r�l, ill.

-         v�dekez�, vagy �nv�delmi jelleg� agresszi�r�l sz�lnak.

L�ssuk ezt a k�rd�sk�rt r�szletesebben!

T�mad� jelleg� agresszi� eset�ben megfigyelhet� vagy az �.n. a „zs�km�nyol�si” motiv�ci� /az etol�gia tudom�ny�t�l k�lcs�nvett fogalom/, amikor a gyermek a m�sikat az�rt b�ntja, mert annak j�t�k�hoz akar hozz�jutni, vagy valamilyen val�s s�relmet akar megtorolni vele szemben.

A v�dekez� agresszi�n�l azonban  m�s a helyzet.

Itt az agressz�v viselked�s motiv�ci�ja ink�bb az lehet, hogy a gyerekben olyan m�rt�k� szorong�s halmoz�dik fel, melynek levezet�s�re felt�tlen�l sz�ks�ge van. �gy �rzi, hogy ett�l a fesz�lts�gt�l val� megszabadul�s leghat�konyabb m�dszere csak a d�hkit�r�s, a tombol�s-rombol�s lehet.

Teh�t  az agressziv viselked�st, ezt a t�ves megold�st, mint szelepet haszn�lja.

M�skor viszont   az is lehets�ges, hogy indokolatlanul, csak a f�lelme miatt anticip�lja a t�rs vagy a k�z�ss�g agresszi�j�t �nmag�val szemben,  vagyis felt�telezi annak t�mad� k�zeled�s�t. Ennek megel�z�s��rt vagy ennek

kiv�d�se �rdek�ben v�lik agressz�vv�.

Egy m�sik l�nyeges k�rd�ssel is foglalkoznunk kell, amire m�r a felsorol�sok is utalnak, m�gpedig azzal, hogy az agresszi�t nemcsak negat�v tulajdons�g�nak kell felt�ntetn�nk. Az agresszi� nem minden esetben okoz k�rt! L�tnunk kell, hogy eg�szs�ges esetben kell� mennyis�g� agresszi� mindannyiukban megtal�lhat�. Sz�ks�g�nk van r�, hogy ak�r a csoportunk �rdekeit k�pviselhess�k �ltala, olykor kifejezz�k vele. De sz�ks�g�nk van r� az�rt is, mert erej�vel �nmagunk v�delm�t is szolg�ljuk. Az persze azonban, egy�ltal�n nem mindegy, hogy milyen m�don nyilv�nul meg az indulat �s ki vagy mi ellen ir�nyul.  Ezt befoly�solj�k az �letkori saj�toss�gok, a nevel�si minta �s a k�rnyezeti hat�sok egyar�nt.

Teh�t hangs�lyozni kell, hogy nem minden agresszi� negat�v jelleg�! A nevel�s egyik legfontosabb feladata �ppen az, hogy a gyermek agressz�v megnyilv�nul�sait az �.n. antiszoci�lis ir�nyb�l proszoci�lis ir�nyba ford�tsa. Vagyis az egy�n olyan m�don fejezhesse ki az ellen�rz�seit, ami az adott t�rsadalom sz�m�ra elfogadhat� �s nem elutas�tott viselked�s.

N�zz�k most �t r�viden, milyen fejl�d�si szakaszokon halad �t az agressz�v viselked�s, m�g szoci�lisan elfogadhat�v� v�lik, ill. milyen min�s�gi �talakul�sokat tapasztalunk a jelens�g eset�ben k�l�nb�z� �letkorokban!

Az els� agressz�v megnyilv�nul�si forma, amely csecsem�kort�l az �vod�skor v�g�ig, s�t olykor iskol�skorban is megfigyelhet� az �.n. ny�lt, vagy fizikai agresszi�, a m�sik b�ntalmaz�s�ra ir�nyul� viselked�s. Ilyenkor, ha a gyereket frusztr�ci� �ri azonnal nekimegy a t�rs�nak, vagy a feln�ttnek �s meg�ti, megharapja, b�ntja �t. Viselked�s�t, kit�r�s�t megfigyelve l�that�, hogy indulatai szab�lyoz�s�ra nem k�pes �s le�ll�tani nagyon neh�z ilyenkor cselekv�s�t. D�h�t �gy vezeti le, hogy a m�sikat �tlegeli. Tapasztalhatjuk, hogy sokszor csak a t�rsa b�ntalmaz�sa ut�n tudja v�giggondolni cselekedete s�ly�t, ill. annak k�vetkezm�nyeit.

Eg�szs�ges esetben is hossz� id� �s k�vetkezetes visszajelz�si folyamat eredm�nye lesz az majd, amikor m�r a gyerek megtanulja indulatait kontroll�lni, azokon uralkodni, amikor m�r meg�rti, hogy s�relmeit nem c�lszer� ebben a form�ban kifejezni, ill. megtorolni. Persze tudjuk, hogy vannak gyerekek, s�t feln�ttek is, akik ezen a szinten sohasem tudnak t�ljutni, a b�ntalmaz�s az egyetlen konfliktus megold�si forma sz�mukra, �s sokszor tehetetlens�g�kben m�st alkalmazni nem is k�pesek. A viselked�s�k hat�sa is sokszor azonban annyira er�s, hogy a b�ntalmaz� sz�l�k elhiszik a fizikai b�ntet�s, az ezt k�vet� szorong�s �s f�lelem val�ban kioltja a hib�snak tartott cselekv�st.

A fizikai agresszi�n�l fejlettebb, vagy proszoci�lisabb viselked�si forma, amit az �voda k�z�ps� �s nagy csoportj�ban m�r gyakrabban tapasztalunk az a jelens�g, amikor a gyerekek m�r nem a t�rsukat b�ntj�k, hanem a hozz�juk tartoz� t�rgyakat. P�ldak�nt eml�tem: a gyerek beler�g t�rs�nak �p�tm�ny�be, amit az hosszasan alkotott, vagy a reggel behozott kisaut�j�t t�ri sz�t, esetleg t�nteti el. F�jdalmat, k�ts�gbees�st okoz �gy is, s�t s�r�sra is k�szteti a m�sikat, de ezt m�r nem ny�lt b�ntalmaz�ssal �ri el, hanem annak rejtettebb m�dj�val. Agresszi� ez is, de a f�jdalom m�r nem testi jelleg�, hanem a m�sik lelke szenved t�le.

A harmadik, legink�bb elfogadott agressziv kifejez�si forma az �.n. verb�lis agressz�v megnyilv�nul�s. Ez is sz�mtalan alakzatot �lthet a k�romkod�st�l eg�szen a kult�r�lt vitatkoz�s form�j�ig. A l�nyeg enn�l a jelens�gn�l is az, hogy kifejez�dik egyfajta �n�rv�nyes�t�si t�rekv�s, de az tal�n szocializ�ltabb form�ban t�rt�nik / pl. az igazam kimondom, ne hagyom magam, megv�dem magam, nemet tudok mondani, stb /, ill. a m�sik megb�nt�s�t m�r fizikai attrocit�s n�lk�l teszem, /pl. g�nnyal, ir�ni�val, kinevet�ssel, sz�beli megal�z�ssal – kor�bbi tapasztalatokt�l, kultur�lis szok�sokt�l f�gg�en/. Megfigyelhet� m�r �vod�skorban ennek is �rt� hat�sa pl. akkor, amikor a gyerekek egym�s heccel�s�vel,  vagy a k�r�r�m nyilv�n�t�s�val rekesztik ki egym�st a k�z�ss�gb�l.

Pr�b�ljuk meg azokat az oki t�nyez�ket felder�teni, amelyek a t�lzott agresszi� kiv�lt�s�ban d�nt� jelent�s�g�ek lehetnek!

Miel�tt azonban erre r�t�rn�nk nagyon fontos k�rd�st kell tiszt�znunk! A gyermekkori viselked�si zavarokr�l – �gy az agresszi�r�l is – tudnunk kell, hogy azok nem m�sok, mint a gyermek pszich�s �llapot�nak t�kr�z�d�sei. �gy is mondhatn�nk egyfajta, speci�lis t�neti megnyilv�nul�s. E szerint sok esetben a gyerek agressz�v viselked�se sor�n nem tesz m�st, mint „v�szjelz�st” sug�roz a k�rnyezet�nek arra vonatkoz�an, hogy bajban van.

Bajban van, mert pl. a  k�rnyezete nem kell�en b�nik vele- nem szeretik el�gg�, vagy �ppen t�lzottan f�ltik. Tal�n az oviban nem �rzi j�l mag�t m�g �s  beilleszkedni k�ptelen a csoportba, vagy a megfogalmazhatatlan fesz�lts�geit�l �rzi rosszul mag�t, vagy m�g nem tanulta meg elviselni a kudarcait, esetleg �ppen valami m�s, felder�tetlen ok h�z�dik a h�tt�rben. Mindenesetre azt l�tjuk, hogy verekszik, hogy indulatos �s neh�z sz�t �rteni vele gyereknek, feln�ttnek egyar�nt. Meggy�z�d�sem, hogy viselked�si zavar�val jelez valamit. Ezt az�rt tartottam hangs�lyosan kiemelni, mert tapasztalataim szerint a helyes cselekv�s kialak�t�s�hoz sokszor t�ves �ton halad a feln�tt, ha  csak a l�that� korrig�l�s�ra t�rekszik. Kev�s az, ha csak megmondjuk mit szabad �s mit nem, vagy �ppen b�ntetj�k az elker�lend�t. Az �rdemi megold�shoz sz�ks�g van arra is, hogy az elt�r� viselked�s oki h�tter�re is r�l�ssunk. De vajon az �v�n� feladata-e, hogy ezt a kutat�-detekt�v munk�t elv�gezze? V�lem�nyem szerint bizonyos hat�rokon bel�l igen. Ahhoz ugyanis, hogy a gyermeken, csal�don sz�ks�g eset�n m�s szakember seg�teni tudjon, elengedhetetlen az a rengeteg inform�ci�, ami csak az �v�n� birtok�ban lehet. S�t a megel�z� munka �rdemi r�sze is r�h�rul, hiszen egy-egy t�net megsz�let�s�nek, ill. stabiliz�l�d�s�nak � az els� szemtan�ja. Hihetelen fontos �s felel�ss�gteljes a munk�ja, hiszen id�ben kell �szrevenni azt, ami elt�r a norm�t�l, s amib�l a k�s�bbiekben esetleg viselked�si zavar lesz, vagy �ppen betegs�gg� alakul.

A gyerekkel val� minden napi egy�ttl�tr�l, a k�l�nb�z� kritikus �s norm�l esetben val� megnyilatkoz�sokr�l, a cselekv�sv�ltoz�sok tendenci�inak nyomon k�vet�s�r�l, ill. az ezekr�l szerzett tapasztalatokr�l csak az �v�n� rendelkezik. Pszichol�gusk�nt �n azt vallom, hogy ebben az �letkorban b�rmilyen ter�pi�s megk�zel�t�s csak a pedag�gus munk�j�val �s benyom�saivalal kieg�sz�tve lehet �rv�nyes �s hat�kony.

Teh�t most n�zz�k �t, hogy a nehezen kezelhet�, vagy �ppen kezelhetetlen agressz�v viselked�snek milyen h�tt�rt�nyez�i vannak.

Mindenekel�tt nagyon l�nyeges elk�l�n�teni, hogy egy destrukt�v megnyilv�nul�snak organikus h�ttere van -e, vagy a k�rnyezeti hat�sok azok, melyek kiv�lt�s�ban els�dleges szerepet j�tszanak. Leegyszer�s�tve: meg kell tudnunk, hogy a zavar m�g�tt „betegs�g” h�z�dik-e meg – pl. POS -, vagy csup�n „rosszass�ggal” �llunk-e szemben.

Milyen k�rd�seket tegyen fel az �v�n�? Egy�ltal�n feltehet-e k�rd�seket az �v�n� a sz�l�knek? V�lem�nyem szerint mindenk�ppen. De el�re sz�molni kell azzal, hogy egy viselked�s zavar visszajelz�se egyik sz�l�nek sem esik t�l j�l, s�t!  Sokszor az is el�fordulhat, hogy akkor hallja el�sz�r: baj van a gyerekkel, m�s mint a t�bbi! M�gis v�llaljuk fel ezt a neh�z feladatot, mindenk�ppen k�rdezz�nk, de ne faggat�dzunk, hanem ink�bb besz�lget�st kezdem�nyezz�nk! Pr�b�ljuk meggy�zni �ket hogy a gyermek jobb megismer�se �rdek�ben tessz�k ezt, �s nem puszt�n a kutakod� k�v�ncsis�g vezet benn�nket!

Mindezt persze kellemes, elfogad� st�lussal, a seg�t� sz�nd�kunkat direkt megfogalmazva, vagy sugallva tegy�k. �rdemes minden egyes k�rd�sk�r el�tt megindokolni azt, mi�rt is l�nyeges sz�munkra a v�rt inform�ci�, a sz�l� ez�ltal is �rezze meg�rt�si sz�nd�kunkat, emp�ti�nkat helyzet�vel kapcsolatban.

Ha azonban minden igyekezet�nk ellen�re rossz n�ven veszi anya-apa k�zeled�s�nket, akkor azt nyilv�n nem er�ltethetj�k – b�r maga az elutas�t�s t�nye lesz ez�ltal �rulkod� jel r�juk vonatkoz�an.

Sose adjuk fel azonban a pr�b�lkoz�sunkat akkor, ha a gyerekn�l �rthetetlen rendelleness�geket, vagy probl�m�kat tapasztalunk! Mindig jelezz�k a gondokat a sz�l� fel�, de sz�moljunk azzal is, hogy joga van eld�nteni, az adott probl�m�val foglalkozik-e vagy sem, v�ltoztat�sra ind�tja-e �t vagy sem. Term�szetesen a sz�l�� a teljes felel�ss�g a gyermek�vel kapcsolatban, de nek�nk szakmai k�teless�g�nk megsz�lalni akkor, ha baj van. M�g akkor is sz�lnunk kell, ha tudjuk s�ket f�lekre tal�l jelz�s�nk. A r�nk b�zott gyerek �rdeke k�v�nja a megsz�lal�st!

Az �v�n� els� k�rd�sei a  fejl�d�sl�lektani ter�leteket �lelje fel; mozg�s, �tkez�s, hangulati �llapotok, esetleg k�rh�zi t�rt�n�sek, stb vonatkoz�s�ban. Ha ak�r a fejl�d�si �temben, ak�r az �lettani vonatkoz�sokban gyan�s jeleket v�l felismerni, mindenk�ppen konzult�ljon a gyermeket j�l ismer� v�d�n�vel, ill. az �voda orvos�val.

Ezek ut�n a csal�di viszonylatokat kell megismernie. Fontos inform�ci�, hogy az �v�d�s csonka csal�dban �l-e, vagy sem, s ha igen az elv�lt sz�l�vel, nagysz�l�kkel milyen form�ban, gyakoris�ggal tart kapcsolatot. Ebben az �letkorban ez rendk�v�l l�nyeges em�cion�lis fejl�d�se szempontj�b�l �ppen �gy, mint a mintak�vet�s, vagy  az identifik�ci� k�rd�s�ben. �rdemes tudni azt is, hogy csal�di �llapotukban be�llt-e valamilyen v�ltoz�s vagy sem az ut�bbi id�ben– pl. kistestv�r sz�let�se, nagysz�l� elhal�loz�sa, k�lt�z�s, stb. Ezeknek az adatoknak az�rt van nagy jelent�s�ge t�bbek k�z�tt, mert �vod�skori saj�toss�g, hogy mindenfajta stabilit�s megboml�sa fesz�lts�get induk�l m�g a legkiegyens�lyozottabbnak t�n� gyerek eset�ben is.

A gyerek �s a csal�d megismer�se szempontj�b�l l�nyeges megk�rdezni, hogy vajon melyik sz�l� hasonl�tott vagy hasonl�t jelenleg is temperamentum�ban �vod�sunkra. Tudjuk ugyanis, hogy vannak olyan karaktervon�sok, szem�lyis�g tulajdons�gok, amik �t�r�kl�dnek valamelyik sz�l�r�l. Egy�bk�nt m�r ennek puszta felismer�se is sokszor hozz�seg�ti az addig elutas�t� sz�l� elfogad�bb� t�tel�t. Fontos, hogy az �v�n� megtudja milyen a csal�d nevel�si st�lusa, mennyire k�vetkezetesek kritikus helyzetek megold�sakor, mennyire van �sszhangban a k�t sz�l� a b�ntet�sek-jutalmaz�sok alkalmaz�s�ban �s „kiszab�s�ban”, ill. van-e a csal�dban valaki, aki f�lelmet szorong�st v�lt ki a gyerekb�l, akit�l tartania kell.

�rdemes firtatni a gyermek otthoni szok�sait, hogyan reag�l pl. a frusztr�ci�ra, otthoni kudarc t�r�se pl. milyen h�fok�. Ez ut�bbi jelens�gek azokhoz a

tapasztalatokhoz adhatnak kieg�sz�t�st, amik az �vodai viselked�s�t�l esetleg elt�r�ek. Sok olyan gyerekkel tal�lkozunk ugyanis, akikr�l a sz�l� besz�mol�ja csupa pozitiv tulajdons�gokat eml�t, m�g az �v�n� benyom�sai �ppen az ellenkez�t sejtetik. De a helyzet megford�tva is igaz lehet: egy otthon vereked�s „rosszcsont”-nak az oviban lehet hogy a hangj�t sem hallj�k eg�sz nap, mert olyan rendesen viselkedik. Erre a diszkrepanci�ra, elt�r�sre azonban nagyon fontos odafigyeln�nk �s a sz�l�kkel megbesz�ln�nk. K�rdezz�nk r� arra is szinte minden esetben, ha erre vonatkoz�an nincsen inform�ci�nk, hogy a 3 �ves kor k�r�li dacreakci�k hogyan zajlottak le, milyen �rdemi leszerel�si technik�kat tudtak alkalmazni a sz�l�k. T�lzottan �n-k�zpont� gyermekn�l az els�sorban „ki nevel kit” k�rd�s sokszor elgondolkoztatja az anyuk�kat �s apuk�kat.

A fent eml�tett t�m�kon t�l m�g sz�mtalan felvethe� a sz�l�kkel folytatott besz�lget�sek sor�n, amiket nyilv�n az aktu�lis helyzetek induk�lnak. Azonban nagyon fontos, hogy az agressz�v gyerekek eset�ben fokozottan figyelj�nk oda a pozitiv visszajelz�sekre is! Ne csak panaszkodjunk, ne csak szidjuk �ket, hanem  az �r�mteli cselekv�st, vagy gesztust is vegy�k �szre, tegy�k sz�v�, jutalmazzuk. Adjunk hangs�lyt ezeknek a csoport el�tt �ppen�gy, mint a sz�l�k el�tt. A v�ltoz�s ir�ny�t csak ezzel az eszk�zzel, a dics�rettel mutathatjuk meg; mit v�runk el t�le �s milyenn� szeretn�nk, ha v�lna.

Agresszi�s magatart�si form�k sajnos sz�mos betegs�ghez k�t�dnek, azok t�neteik�nt jelennek meg.

Az organikus okok k�z�l n�h�nyat eml�ts�nk me.

A manaps�g a legt�bbet emlegetett jelens�g az �.n. pszicho-organikus-szindr�ma. Ezt a k�rk�pet m�r �v�d�skorban diagnosztiz�lhatj�k pszichi�terek, mivel jellemz� t�neti megnyilv�nul�sai a korai �letszakaszt�l kezdve felismerhet�ek. Ebben az esetben a gyerekek s�lyos beilleszked�si zavarral k�zdenek, a csoportban �lland� fesz�lts�g jeleit tapasztalhatjuk n�luk. Ennek k�vetkezt�ben a foglalkoz�sokon csak p�r percig tudnak r�sztvenni, �lland� „k�szenl�tben” telnek napjaik. Magas szorong�s szintj�k k�vetkezt�ben mindenfajta gyermeki k�zeled�st elutas�tanak. Agressz�vek t�rsaikkal, amit a f�lelem motiv�l – a v�dekez� agresszi� jellemz� r�juk. �rzelmeik nagyon v�gletesek – �r�m megnyilv�nul�saikkal �ppen�gy f�jdalmat okoznak, mint d�hkit�r�seikkel. T�rsaik t�bbek k�z�tt ez�rt is ker�lik �ket, a csoportban kik�z�s�tettekk� v�lhatnak. A szoci�lis elszigetel�d�s�k k�vetkezt�ben azonban agresszi�juk egyre fokoz�dik, s egy id� ut�n m�r a szeret�, biztons�got ad� feln�tt k�zeled�s�t is elh�r�tj�k. Magatart�sukra az �lland� vibr�l�s m�g a jellemz�, amit er�s�t az a t�ny, hogy id�j�r�si front�rz�kenyek.

Rajtuk �gy seg�thet�nk, ha megfelel� szakemberhez ir�ny�tjuk �ket, akik speci�lis ter�pi�val oldj�k a benn�k l�v� szorong�st, helyes �rzelemkifejez�sre

tan�tj�k �ket – sz�ks�g szerint kemoter�pi�val t�mogatva �s el�seg�tve gy�gyul�sukat. A sz�l�kkel kapcsolatba ker�lve �rten�nk kell, hogy ebben az esetben nem a nevel�si hib�k halmoz�d�s�r�l besz�lhet�nk, hanem egy betegs�g megnyilv�nul�s�r�l. Term�szetesen a kritikus helyzetek sokas�ga miatt ekkor ink�bb fordulhatnak el� m�dszerbeli t�ved�sek, cs�d�k, de feladatunk most els�sorban a sz�l�k megfelel� szakemberhez ir�ny�t�sa lesz, nem pedig a kudarcok boncolgat�sa, a b�ntudatukkal val� foglalkoz�s.

Az organikus h�tter� agressz�v megnyilv�nul�sok k�z�l m�g egy jelens�gcsoportot emeln�k ki, ami l�tsz�lag nem is t�nik agresszi�nak, m�gis annak kell tekinten�nk. Ez a csoport az �.n. pszichoszomatikus betegs�gek csoportja. A k�rk�p azt jelzi, hogy alapvet�en pszichog�n eredet� probl�m�val �llunk szemben, ahol a szervi rendelleness�g, vagy zavar jelzi a bajt. Sokszor az orvosi kivizsg�l�sok rendre negat�v eredm�nnyel z�rulnak, m�gis a gyerek fejf�j�sr�l, hasf�j�sr�l �s egy�b t�netekr�l panaszkodik. L�tsz�lag eg�szs�ges, m�gis a „lelke f�j”, s ezt jelzi a szervezete. Egyes kutat�k ezt a betegs�gcsoportot �gy is sz�montartj�k, mint agressz�v megjelen�si form�t. Ebben az esetben a fesz�lts�g azonban nem a k�lvil�g fel� ir�nyul, hanem befel� fordul, az egy�nre hat �rtalmasan.

Autoagresszi�nak nevezz�k teh�t ezt a jelens�get, amikor az indulati kit�r�sre valamilyen okn�l fogva nincsen m�dja a gyereknek. Ez az ok lehet pl. az, amikor a nevel�s hat�s�ra k�nytelen elnyomni agreszi�j�t ; otthon mindig kedves j� gyerekk�nt kell viselkednie, ellenkeznie a feln�ttekkel szigor�an tilos. A testv�reknek verekedni egym�ssal nem szabad �s tiltott az egym�s ellen ir�nyul� cs�nya besz�d is. A k�l�nb�z� vit�s helyzetekben term�szetesen felgy�leml� indulatok nem nyerhetnek levezet�st, elfojt�dnak. A negat�v t�lt�s� energia a szervezetben pang, az ellen ir�nyul �s pl. a hasf�j�s t�net�ben, vagy a k�r�mr�g�sban, esetleg a hajt�p�sben nyer kivezet� utat mag�nak. �nmaga ellen ford�tja az agresszi�t az a gyerek is, akit a csoportj�ban rendszeresen kudarc �r, akit kinevetnek, cs�folnak, vagy megsz�gyen�tenek a t�bbiek. Ez addig fokoz�dhat m�r, hogy a k�z�ss�gben stabilan a perem helyzetre ker�l �s kell� biztons�g hi�nya n�lk�l m�r az �.n. �n�rv�nyes�t�sre sem mer v�llalkozni. Viselked�se, testtart�sa, j�t�ka, �rzelmi megnyilv�nul�sai egyar�nt t�kr�zik: neki a csoportban rossz. Ez ellen semmit sem mer tenni, �ppen ez�rt szenved t�le. A t�netek ekkor is v�szjelek: bajban vagyok, seg�tsetek, mert egyed�l vagyok, v�dtelen vagyok. Ezekre az elfojtott agresszi�val �l� gyerekekre a passzivit�son k�v�l az is jellemz�, hogy �nmagukban egy�ltal�n nem b�znak,  a kapcsolatfelv�telekt�l f�lnek, ami a feladatv�llal�sukban �ppen�gy megl�tszik, mint b�rmely tev�kenys�g�kben.

�k az ovod�ban a sz�fogad�, csendes, visszah�z�d�, minden k�r�snek eleget tev�, sokszor a t�rsak c�lpontj�t k�pez� gyerekek. A b�nbakok. Figyelj�nk azonban oda r�juk is, hisezn �k �ppen olyan bajban lehetnek, mint indulataikat ny�ltan, olykor t�lzott agresszi�val v�llal� t�rsaik.

Milyen sz�l�i b�n�sm�dok, nevel�i megold�sok v�ltanak ki fokozott agresszi�t?

Az el�z�ekben l�ttuk, hogy a t�lzottan tilt� nevel�i attit�dnek pl. pszichoszomatikus betegs�g lehet a k�vetkezm�nye. De a letilt�s egy�b k�vetkezm�nyekkel is j�rhat. A gyermekcsoportban ugyanis gyakran megfigyelhet�, hogy a gyerekek, akik otthon minden ellenvet�s n�lk�l alkalmazkodnak a sz�l�k �ltal fel�ll�tott szab�lyokhoz, az �vod�ban szinte a minim�lis adapt�ci�ra sem k�pesek. Amint kiszabadulnak a sz�mukra sokszor �rthetetlen �s merev korl�tok k�z�l, szinte habzsolva �lvezik keret n�lk�linek hitt lehet�s�geiket. Az eredeti c�lpont, valamint a lehet�s�g hi�nya miatt indulataik m�shol keresnek levezet�st. Ezt a jelens�get agresszi��tvitelnek nevezz�k. Ilyenkor indokoltalanul b�ntj�k t�rsaikat, direkt f�jdalmat okoznak olyanoknak is, akikkel egy�bk�nt bar�ti kapcsolatban vannak, rombolj�k m�sok j�t�kait, stb. S mindezt az�rt teszik, mert aki fel� ir�nyuln�nak negat�v �rzelmei, annak b�ntet�s�t�l f�lnek, vagy �ppen nem akar viszontf�jdalmat okozni nekik – s egyben b�ntudatot �nmaguknak. Az agressz�v t�lt�s mindig a legkisebb ellen�ll�s ir�ny�ba fog hatni �s sokszor azt b�ntja a gyerek legink�bb, akinek megbocs�jt� szeretet�ben eg�szen biztos. Ha sz�m�ra az �voda, az �v�n� �s a t�rsai testes�tik meg ezt a k�zeget, akkor ott v�lik indulatoss�. Viszont, ha az �vod�ban �rzi t�l merevnek, szigor�nak a korl�tokat, f�lelemkelt�nek a helyzet�t, akkor ott j� gyerekk�nt viselkedik �s haza viszi az eg�sz nap felhalmozott s�relmeit. Nyilv�n ez a jelens�g a v�gletes megnyilv�nul�sokra �rv�nyes els�sorban �s bizonyos �letkori, meg�rt�si szinthez k�t�tt. /B�r, sokszor l�tunk anyuk�kat is az �voda �lt�z�j�ben a gyerek�vel viaskodni puszt�n az�rt, mert a munkahelyi gondjai vibr�lnak m�g benne k�s� d�lut�n is. / Mi h�t a megold�s? Tal�n a legoptim�lisabbnak t�nik az a helyzet, amikor a gyerek mindig ott �s olyan m�rt�kben fejezheti ki �rz�seit - ellen�rz�seit, ahogy azt a szitu�ci� megk�v�nja. Ne legyen sz�ks�ge arra, hogy �rzelmeit tologassa egyik helyr�l a m�sikra, hanem f�lelem mentesen, megtanulva a helyes, elfogadott kifejez�si form�t k�z�lhesse v�lem�ny�t a vil�gr�l. Tudjuk, hogy ezek a gyerekek nagyon sokszor beh�dolnak a csoport vagy csal�djuk elv�r�sainak. Ennek ismeret�ben sz�molnunk kell azzal, hogy v�rhat�an k�s�bb gyakran „f�llent�v�” v�lnak majd, hogy az �szintes�gre sokkal nehezebben tudjuk majd r�b�rni �ket. Mindig azt mondj�k, amit a sz�leik hallani akarnak t�l�k. Ha a korai �vekben megtanulj�k azt, hogy a b�ntet�s elker�l�se v�gett viselked�si taktik�kat alak�tanak ki, ha m�r ekkor megtan�tjuk �ket a felt�tel n�lk�li alkalmazkod�sra, ha soha nem lehet ellenv�lem�ny�k, vagy „elhallgat�” gyerekekk� v�lnak, vagy �rzelmileg megk�zel�thetetlenn�.

Az agresszi� t�lzott m�rt�k� �s t�l er�s megnyilv�nul�sait tapasztaljuk m�g azokn�l a gyerekekn�l is, akikn�l a sz�l�k k�vetkezetlen nevel�si m�dszereket alkalmaznak. Amikor egyszer lehet�s�ge van a gyereknek megszegni a norm�kat, - hiszen az�rt nem sz�l senki, s�t r�hagyj�k, m�g kedves cs�nytev�k�nt meg is mosolyogj�k - m�skor viszont ugyanaz�rt a cselekedet��rt esetleg fizikailag b�ntetik is ez teljes m�rt�kben elbizonytalan�tja. Nem tudja mi a helyes �s helytelen, hiszen annak visszajelz�se sokszor a sz�l� t�relm�t�l, hangulat�t�l �s nem a tev�kenys�g objektivit�s�t�l f�gg. A gyerek labilis viszonyul�sa az �rt�kekhez bels� fesz�lts�get eredm�nyez, ami sokszor agresszi�ban jelenik meg. Ugyanezt a tendenci�t l�tjuk akkor is, amikor a sz�l� valamilyen okn�l fogva nem fogadja el, s�t elutas�tja a gyerek�t. / Ez nem mindig ny�lt form�ban t�rt�nik, b�r sajnos ez is el�fordul./ Nem tudatos mechanizmusr�l van sz�, viszont a metakommunik�ci�ban �lland�an kifejez�dik, ha verb�lisan nem is. Pl. Az anya azt mondja gyerek�nek: gyere ide kicsi sz�vem, hadd �leljelek meg! – ezt kommunik�lhatja �gy is, hogy a szavakkal  h�vja kisl�ny�t, viszont hangs�ly�val, mozdulataival, mosoly n�lk�li arc�val ink�bb elutas�tja �t. Ismerj�k azt a jelens�get: lehet �gy is �lelni, hogy a m�siknak f�jdalmat okozzon. Az �rzelmek ambivalenci�j�r�l van sz�. Az elutas�t�s oka lehet pl. az, amikor fi�t v�rtak �s l�ny �rkezett, vagy nem olyan sz�p �s okos a gyerek, mint amilyenre sz�m�tottak, esetleg a fi� visszah�z�d�, kicsit nyafog� �s nem olyan vag�ny, ahogyan az apuka szeretn� �s m�g sorolhatn�nk a p�ld�kat. Azt hangs�lyozn�m, hogy a sz�l�k sokszor elfojtj�k magukban ezt az �rz�st, de valamilyen m�don, mint rejtett agresszi� sug�rzik a szem�lyis�g�kb�l, gyerek�kh�z val� viszonyukb�l. Az anyai-apai elutas�t�s k�vetkezt�ben a gyerek �s a sz�l�k k�z�tt egy �rzelmi szakad�k alakul ki,  amit a feln�ttek jeleznek is a gyerek fel�: nem vagyunk veled megel�gedve! Az el nem fogad�s meg�l�se itt is szorong�st induk�l, ami vagy kifel� ford�tott indulati megnyilv�nul�sban jelentkezik, vagy autoagresszi�ban. �vatosan, els�sorban a gyerek �rdekeit hangs�lyozva �rdemes a konkr�t k�rd�sr�l szem�lyes besz�lget�st kezdem�nyezni a sz�l�kkel. Az agresszi� megjelen�s�t tapasztaljuk akkor is, ha a gyerek az otthoni k�rnyezet�ben egyszer�en azt tanulja meg�. a konfliktusok rendez�s�re nincs m�s m�dszer A sz�l�i mint�val azonosul ilyenkor a gyerek �s csup�n lem�solja azt, amire �t tan�tott�k. Verekszik, hiszen apja �t is, testv�reit is, anyut is �ti, ha valami nem �gy megy, ahogy � szerette volna. Mi�rt lenne ez m�s az �vod�ban?

De agressz�v akkor is a gyerek, ha otthon rendszeresen b�ntalmazz�k. Az identifik�ci�s folyamat sor�n a b�nt�s k�vetkezt�ben kialakul� indulatait�l csak �gy tud megszabadulni, ha azonosul az agressz�v szem�llyel, az ap�val. Annak cselekedeteit lem�solja �s m�ris fesz�lts�gmentesebb� v�lik.

Az agressz�v viselked�s kialakul�s�nak meg�rt�s�hez nagy seg�ts�get tal�lunk az �.n. Schafer modellben, amit szint�n Ranschburg tan�r�r r�v�n ismerhett�nk meg. Ennek alapj�n a nevel�i magatart�st k�t dimenzi�ban �br�zolj�k: az egyik a gyerek testi-lelki mozg�sszabads�g�ra vonatkozik /korl�toz�s-enged�kenys�g/, a m�sik dimenzi� a nevel� em�cion�lis viselked�s�t �br�zolja  /meleg-hideg jelz�kkel illetve azt/. Az �gy fel�ll�tott kateg�ri�kat term�szetesen nem lehet merev keretben tekinten�nk, de hogy egy-egy sz�l�re alapvet�en melyik lehet domin�nsan �rv�nyes az j�l nyomonk�vethet�. A modell l�nyegeg�b�l fakad�an a mi szempontunkb�l ahhoz is seg�ts�get ad, hogy a k�l�nb�z� sz�l�i l�gk�rb�l kiker�l� gyerekek �rzelmi-viselked�sbeli karaktervon�sait meg�rthess�k.

A meleg-enged�keny attit�dre jellemz�, hogy a szab�lyok mindig sz�ks�gszer�, rugalmas norm�kk�nt vannak jelen. A gyerek pr�b�lkozhat azok megszeg�s�vel, szigor� b�ntet�sre nem kell akkor sem sz�m�tania. Gyakori konfliktuskezel�si technika ezekben a csal�dokban a megbesz�l�s, a meg�rt�s �s meg�rtettet�s, vagyis a meggy�z� �rvel�sre val� t�rekv�s. Ezek a gyerekek �ltal�ban agressz�vek, engedetlenek, hiszen otthon megengedhetik maguknak, a b�ntet�st�l nem kell f�lni�k. �lland�an t�rekszenek az �nkifejez�sre, nem hagyj�k magukat �s a k�vetkezetes nevel�s hat�s�ra egy id� ut�n indulati cselekv�seik b�tor ki�ll�ss�, proszoci�lis agresszi�v� alakulnak �t.

Egy m�sik nevel�i magatart�sforma a hideg-enged�keny attit�d elnevez�st kapta. A sz�l� ny�lt ellenszenvvel elutas�tja a gyerek�t �s sokszor nem riad vissza a fizikai b�ntalmaz�st�l sem. �gy v�li tekint�ly�t csak ezzel a m�dszerrel tudja els�sorban a k�lvil�g fel� igazolni. A gyerek magatart�s�ra a viszontagresszi� lesz jellemz�, ezt a sz�l� k�z�nnyel, nemt�r�d�ms�ggel, enged�kenys�ggel veszi tudom�sul. Kapcsolatukra m�r az �vod�skorban is jellemz�, ami a k�s�bbi �letkorokban m�g szembet�n�bb, hogy bizalmatlanok egym�shoz �s alapvet�en rossznak mondhat� a sz�l�-gyerek viszonya.

A meleg-korl�toz� attit�dre a t�lszeret�s, t�lgondoz�s, t�l�v�s a jellemz�. A sz�l� t�lz� magatart�s�nak gy�kere a saj�t szorong�s�b�l, vagy a k�ls� k�rnyezet elv�r�saihoz val� v�gletes igazod�sb�l eredeztethet�. A feln�tt ebben az esetben minden szab�lyt�l val� elt�r�st szigor�an b�ntet. Sokszor �gy teszi ezt, hogy b�ntudatot keltsen agg�d�sa, lelkiismeretfurdal�ssal k�szk�dj�n a m�sik, �gyis mondhatjuk �rzelmileg zsarolja gyermek�t, k�rnyezet�t. Ezek a gyerekek ny�lt agressz�ra viszont sohasem vetemednek, ennek k�vetkezt�ben viszont er�s szorong�st�l szenvednek /ld. pszichoszomatikus zavarok/. Viselked�s�k csoportjukban mindig komformista, igazod� magatart�s, j� gyerekek benyom�s�t keltik, akik kev�sb� kreat�vak, visszah�z�d�ak.

�s v�g�l sz�lnunk kell a hideg-korl�toz� attit�dr�l, amely szint�n igen gyakran megfigyelhet� �v�d�sok sz�lein�l. Jellemz� erre a sz�l�-gyerek kapcsolatra, hogy a feln�tt igen s�lyos b�ntet�sek alkalmaz szab�lyszeg�s eset�n, de a gyereknek nem �ll m�dj�ban ezt semmilyen szinten viszonoznia fel�. Az indulatok elfojt�sra ker�lnek, a gyerek lelk�t-test�t beteg�tik meg, esetleg indulat�tt�tel form�j�ban egy megenged�bb k�zegben ker�lnek levezet�sre. Gyakran tapasztaljuk az �n-ellen ford�tott destrukt�v megnyilv�nul�sokat is /kicsikn�l negat�v �nk�p, feladatokt�l val� retteg�s, �n�rt�kel�si zavar; id�sebbekn�l �ncsonk�t�s, �ngyilkoss�gra val� hajlam form�j�ban, stb./.

Sz�mos oka lehet m�g az agressz�v viselked�s kialakul�s�nak, de tal�n a jellemz� h�tt�rt�nyez�kre siker�lt r�vil�g�tanunk. M�g egyszer azonban hangs�lyozn�m: minden egyes viselked�si megnyilv�nul�st �gy kell tekinten�nk, mint egy v�szjelz�st. A gyerek t�net�vel t�kr�t tart a k�rnyezet�nek: bajban vagyok! Figyelj�nk arra is, hogy minden rendelleness�g m�g�tt a megh�z�d� okot vegy�k �szre, ill. ha s�lyosabb probl�m�t felt�telez�nk, akkor annak felder�t�s�t szakemberre kell b�znunk! Nem mindegy, hogy csup�n elnevel�ssel, rosszas�ggal �llunk szemben, vagy pedig egy betegs�g t�net�vel. A seg�ts�gny�jt�sban m�s-m�s utat kell v�lasztanunk, de mindk�t esetben az elfogad�st, t�mogat�st kell szem�nk el�tt tartani.

Milyen agresszi�t kiv�lt� frusztr�ci�s helyzetekkel tal�lkozik a gyerek az �vod�ban?

Miel�tt ezek k�z�l n�h�nyat sorra venn�nk, tiszt�znunk kell azt az alapvet� k�rd�st, hogy frusztr�ci�ra sz�ks�g van-e egy�ltal�n?  Mikor j�runk el helyesen, ha a neh�zs�gekt�l mentes�tj�k a gyerek k�rnyezet�t vagy sem? Ezekre a k�rd�sre egy�rtelm� a v�lasz: a frusztr�ci� – akad�lyoztat�s – optim�lis, vagyis �ppen el�gs�ges mennyis�ge �s min�s�ge elengedhetetlen felt�tele a fejl�d�snek. Ez a mennyis�g �s min�s�g a k�l�nb�z� �letkorokban m�s �s m�s, de „adagol�sa” a gyermek szem�lyis�g�t�l, toleranci�j�t�l is f�gg. M�s sz�val: helyesen j�runk el akkor, ha nem felszedj�k a gyerek el�l az akad�lyokat, hanem megtan�tjuk azok k�z�tt eligazodni, k�zlekedni �t. Jelen vagyunk, seg�tj�k, de nem mi oldjuk meg a probl�m�t helyette. Csak �gy lesz k�pes arra, hogy a neh�zs�gek el�l ne megfutamodjon, hanem azok megold�s�ra t�rekedjen, valamint k�pes legyen �nmag�ban b�zni, akkor is, ha egyed�l marad.

Az �vod�ba ker�l�s els� nagy pr�bat�tele az, amikor az any�t�l el kell v�lnia a gyereknek. �v�n�nek, sz�l�nek rengeteg inform�ci�val �s tanuls�ggal szolg�l ez a helyzet. Egyr�szt az idegen szem�lyhez val� kapcsol�d�st hogyan v�szeli �t, a t�rsak k�zeled�s�re milyen m�don reag�l, feltal�lja-e mag�t ebben az igen k�l�n�s helyzetben vagy sem. Ez mind mind �j jel az anya sz�m�ra. Ha az adapt�ci� nehezen siker�l, akkor milyen tiltakoz�si reakci�i vannak, - a mi szempontunkb�l fontos – agressz�vv� v�lik-e, vagy esetleg regredi�l /visszacs�szik egy alacsonyabb em�cion�lis fejl�d�si szintre/, depressz�v lesz-e, vagy esetleg teljes k�z�mb�sen fogadja a helyzetet. Meggy�z�d�sem, hogy egy kiegyens�lyozott anya-gyerek kapcsolatn�l ebben az esetben az �tmeneti agressz�v tiltakoz�s is teljesen hely�nval�, ha az nem elh�z�d�, ha nem a gyerek eg�sz viselked�sre nyomja r� a b�lyeg�t.

Nehezebb a helyzet a t�rsakkal val� kapcsolatki�p�t�sre. A csoportban �j t�rv�nyek l�teznek, amik sokszor gy�keresen elt�rnek a csal�dban megszokottakt�l. A j�t�kokon osztozkodni kell, m�s is szeretne az �v�n�ni �l�be �lni, nem mindig csak � ter�thet meg, �s akkor kell lefek�dni, amikor a dadusn�ni meg�gyazott. Hi�nyzik a cumi, a mack� �s nem mindenki olyan aranyos, mint a j�tsz�t�ren. Vagyis frusztr�ci�s helyzetek sorozat�val tal�lkozik, amit nem � v�lasztott, amit ki kell b�rni. Ahol elv�rj�k, hogy j�l viselkedj�k, ne b�ntson m�sokat, de v�dje meg mag�t.

Nagyon neh�z helyzetek sorozata! Viszont mi tudjuk, hogy a sikeres szocializ�ci� fontos �llom�sai, a szem�lyis�gfejl�d�s elhagyhatatlan l�pcs�i. Seg�ten�nk kell �t, de hogyan? P�ld�ul �gy, hogy ne legyen minden mindenkinek k�telez�! Csak �gy tudjuk a gyerek auton�mi�j�t biztos�tani, fesz�lts�geit f�kentartani. Term�szetesen legyenek �ltal�nos �rv�ny� szab�lyok, de ha j�l ismerj�k a r�nk b�zott gyermekeket  tudni fogjuk kit mit�l mentes�thet�nk. Cs�nj�n kell b�nnunk ebben az �letkorban a kritik�val is, hiszen nagyon �rz�kenyek, humor�rz�k�k m�g nem el�gg� fejlett. Sokszor a kedvesked� fricsk�t is g�nynak �lik meg, ami esetleg ellen�ll�v� teheti �ket. B�rmilyen cselekv�st rosszallunk, annak egy�rtelm�en adjunk hangot, �s mindig indokoljuk is meg azt. Ha sz�m�ra �rthetetlen a b�ntet�s oka, akkor �jra �s �jra el�fordul a ker�lend� viselked�s. Rendk�v�l fontos, hogy ne csak azokra a szitu�ci�kra reag�ljunk, amik negat�vak. Egyszer egy szorong� kisfi� azt mondta nekem: �gy szeretn�k �n is rossz lenni, mert akkor velem is j�tszana az �v�n�ni! Nyilv�n � azt tapasztalta, hogy csak a hangosakat, vereked�seket veszik �szre, hogy ezzel a viselked�ssel lehet csak felh�vni mag�ra a figyelmet. Teh�t dics�rj�nk is, ne tekints�k term�szetes viselked�snek azt, ami j�, ami megfelel az elv�r�sainknak, mert a gyerekeknek a pozitiv visszajelz�sekre is sz�ks�g�k van. S�t, lehet, hogy ezekb�l t�bbet is tanulnak, mint a tilt�sokb�l.

Most ismerkedj�nk meg a tipikusan indulatos �vod�s gyerekkel!

Jellemz� r� az, hogy az �vodai k�z�ss�gbe igen nehezen illeszthet� be. M�r az els� alkalommal is ak�r a sz�l�, vagy a gyerekek ellen fordul, amint tiszt�z�dik  sz�m�ra: ezut�n ide fog tartozni. Jellemz� lesz r� az �rzelmi hull�mz�s, ami indulatba els�sorban akkor csap �t, amikor nem � lesz a k�z�ppontban, ha nem figyelnek �gy �s annyian r�, ahogy � szeretn�. Fontos neki, hogy a csoportban, amikor � akarja, szt�r szerepben legyen, olykor b�mulj�k �t. Mint ahogyan fentebb eml�tett�k, az �vod�sokra igen jellemz�, hogy indulataikon t�bb�-kev�sb� nehezen tudnak uralkodni, � erre szinte egy�ltal�n nem k�pes. A nyugtat�st, a seg�ts�get durv�n elutas�tja, csak a tiltakoz�s az, amely hatalm�ba ker�ti ilyenkor. Fontos, hogy �rts�k: val�sz�n�leg magyar�zatunk tartalma ekkor  nem �r el hozz�, azt nem is hallja, viszont megnyugtat� viselked�s�nk csillap�thatja d�h�t, elej�t veheti egy k�s�bbi inger�lt kifakad�snak. Vagyis sohase utas�tsuk �t durv�n rendre ilyenkor, hanem ink�bb hagyjuk mag�ra n�h�ny j� sz� k�s�ret�ben, m�g megnyugszik, vagy halkan besz�lj�nk hozz�. Tudnunk kell, ha benn�nket is elragad az indulat, akkor vagy � is hasonl�val fog erre reag�lni. El�fordulhat, hogy l�tsz�lag beh�dol az elv�r�sainknak, de fesz�lts�ge ett�l m�g nem cs�kken csak elfojt�dik, vagy gyeng�bb t�rs�n nyer levezet�st. Az indulatos gyerek hosszabb id� alatt tanulja meg azt is, hogy v�gyai kiel�g�l�s�t k�sleltesse, eltolja. Azonnal akar mindent, s k�ptelen meg�rteni, hogy bizonyos helyzetekben nem juthat hozz� ahhoz, amit � elk�pzelt. Ezek a szitu�ci�k is agresszi�k sorozat�t induk�lj�k, de k�vetkezetes �s egy�rtelm� m�don val� leszerel�s�k v�g�l is eredm�nyre fog vezetni. Fontos, hogy minden pozit�v el�rel�p�sn�l dics�rj�nk. Tudnunk kell, hogy az indulatos gyerek igazs�g�rzete fokozottabban fejlett t�rsain�l. Mint ahogyan minden m�sra, �gy a val�s vagy v�lt s�relmekre is hiper�rz�kenyen reag�l. Nehezebben viseli el �s t�ri a veszt�st versenyhelyzetekben, a kudarcok el�l pedig sokszor agressz�ven elmenek�l. Pr�b�ljuk meg el�rni az �voda nagycsoportja v�g�re, hogy ne mindig m�sokat okoljon az�rt, ha � hib�zik, hogy bel�ssa �s �rtse, hogy mit v�runk el t�le, miben kell v�ltoznia �s ehhez milyen m�don tud eljutni. �rezze, tudja teh�t, amikor ezt siker�l megval�s�tania, legy�znie indulatait. Legyen fontos sz�m�ra a csoport �s az �v�n� elismer�se, dics�rete. Ha ennek az �gynevezett �nkontroll funkci�nak az els� cs�r�it m�r ebben az �letkorban le tudjuk rakni, akkor v�rhat�an tud mihez igazodni a k�s�bbiekben is. Nagyon fontos  - m�gegyszer hangs�lyozn�m – ezekn�l a probl�m�s gyerekekn�l is a dics�ret, mert ez seg�ti �ket ahhoz is, hogy az �.n. �nmagukr�l kialak�tott k�pet objekt�ven l�ss�k, ne torzuljon az el a negat�v �nk�p ir�ny�ba. Ne csak azt tudja mag�r�l, hogy miben rossz, hanem azt is, hogy miben j�, miben kiemelked� a t�bbiekt�l .

Milyen a hat�kony b�ntet�s- hat�kony jutalmaz�s agressz�v gyerekek eset�ben

Az agressz�v gyerekek eset�ben bizony sokszor folyamodnak a sz�l�k k�l�nb�z� b�ntet�si form�khoz. De vajon melyik az igazi, ami le�ll�tja a vereked�st, tombol�st, indulati reakci�kat?