Szexu�lis viselked�s �vod�skorban

�vod�skor, a nagy v�ltoz�sok id�szaka

A h�rom�vest�l hat�ves korig terjed� id�szakban igen fontos �s szembesz�k� v�ltoz�sokat �szlel�nk a gyermek fejl�d�s�ben, ami a k�pess�geire, az �rzelmeire, a vil�ghoz val� viszonyul�s�ra, a t�rsas kapcsolataira, a szem�lyekkel val� kommunik�ci�j�ra egyar�nt vonatkozik.

Ugr�sszer�en fejl�dik �n�ll�s�ga, �n-tudata, auton�mia ig�nye. Mindent kipr�b�lna, �s ezt m�r persze szinte mindig egyed�l tenn�. Egyre ink�bb l�that� az is, hogy a  sz�l�k-feln�ttek �ltal  addig �lland�an ism�telgetett szab�lyok, norm�k be�gyaz�dnak szem�lyis�g�be, tudja mi a helyes-helytelen, mi az amit nem tehet meg m�g akkor sem, ha a „b�ntet�” szem�ly nincs jelen a tiltott cselekv�s elk�vet�sekor. Tudja mi a k�vetend� szok�srendszer, cselekv�ssor mondjuk az �vod�ban, nem kell azokat sem az �v�n�knek, sem a sz�l�knek �lland�an hangs�lyozni, sz�v�tenni. A cselekv�sek sora, az elv�r�sok teh�t interioriz�l�dnak, vagyis be�p�lnek.

Kognitiv, �rtelmi k�pess�ge is ugr�sszer�en fejl�dik, k�pess� v�lik az analizis-szint�zis bonyolult m�veleteit v�grehajtani, az egocentrizmus�t�l elvonatkoztatni �s egyre ink�bb felfedezni az �ltal�nos �sszef�gg�seket. A k�pzelet�t-fant�zi�j�t m�r k�pes kord�ban tartani, el tudja v�lasztani mi az, ami a val�s�ghoz k�zvetlen�l hozz�tartozik �s mi az, ami csak a fej�ben sz�letett meg. A fant�ziahazugs�gok egyre cs�kkennek, �nmag�t �s a vil�got re�lis keretek k�z�tt kezdi l�tni �s �rteni. �rzelmein t�bb-kevesebb sikerrel ugyan, de megpr�b�l uralkodni, �s az intenz�v kit�rt�sek �vod�skor v�ge fel� m�r cs�kken� tendenci�t mutatnak.

Em�cion�lis v�ltoz�s az is, hogy a f�lelem kelt� t�rgyak, szem�lyek, helyzetek sz�ma egyre cs�kken, b�tran, �n�ll�an k�pes szitu�ci�kba bevon�dni, �s motiv�ci�ja egyre er�sebb lesz a vil�g �n�ll� felfedez�s��rt.

Mozg�sa – mind a finommotorik�j�t, mind a nagymozg�sokat illet�en - egyre kifinomultabb. Ez rajz�ban �s egy�b manipul�ci�t ig�nyl� feladatokban is megfigyelhet� /cip�f�z�s, gombolkoz�s, stb/. Mind t�bb lesz a siker�lm�nye a gyakorl�s r�v�n, ez�ltal szivesen �s sokat fog rajzolni, festegetni, alkotni. �szreveszi � is, a k�rnyezete is, hogy m�r val�ban azt jelen�ti meg, amit szeretne, �s a m�vei m�sok sz�m�ra is felismerhet�ek. Nagymozg�sa is sokat fejl�dik, egyre �gyesebb� v�lik, ami szint�n serkent�leg hat az �jabb �s �jabb mozg�sok kivitelez�s�re.

Teljes�tm�ny�nek meg�t�l�s�ben m�r-m�r a bels� meg�t�l�sre hagyatkozik, vagyis az �gynevezett �nkontroll funkci�k kialakulnak. Ez�rt ebben a korban egyre kev�sb� van sz�ks�ge az �v�n�k vagy a sz�l�k �lland� visszajelz�seire, dics�ret�re, hiszen � is tudja, hogy mondjuk a rajza sz�pnek, vagy kev�sb� sz�pnek t�nik, egy mozg�sos „produkci�ja” �gyesnek mondhat�-e, teh�t kialakul szem�lyis�g�ben az �gynevezett bels� ellen�rz�s-kritika funkci�ja.

T�rsas kapcsolataiban az �vod�sok l�that�an �gyesebben „k�zlekednek”, szem�lyis�g�kt�l f�gg�en ugyan, de j�l k�pesek alkalmazkodni a k�z�ss�gi norm�khoz. Bar�tokat v�lasztanak, kezdem�nyeznek, f�ggetlenednek a feln�ttekt�l, vagyis a kort�rsak k�z�tt is biztons�gban �rzik magukat, ha nincs is jelen fel�gyelet.

A k�z�ss�gben m�r szerepek alakulnak ki, bar�ts�gok sz�v�dnek, ki-ki megtal�lja hely�t vagy egy p�ros –kapcsolatban, vagy �ppen a k�z�ss�g k�zep�n az �gynevezett

„szt�r”szerepben. A csoport jellemz� l�gk�r�t�l, az �v�n� helyes „ir�ny�t�s�t�l” f�gg�en �rzik majd „csoporttagnak” vagy �ppen peremhelyzet�nek magukat a k�z�ss�gben.

S hogy mi�rt fontos ez? Tudnunk kell, hogy az els� k�z�ss�gi �lm�ny, az els� csal�don kiv�li valahova tartoz�s �lm�nye, nagyon sokszor el�revet�ti a k�s�bbi, m�s kort�rsk�z�ss�gben elfoglalt helyet is. Teh�t az, hogy az els� csoportba milyen m�don siker�lt a gyereknek beilleszkednie, meghat�roz�ja lehet az �n-k�pnek, a k�s�bb meger�s�d� �nismeretnek is.

Figyelemrem�lt� azonban az a v�ltoz�s is �vod�skorban, ami ennek az �r�snak a k�zponti k�rd�se: a masculinit�s-feminit�s, vagyis a nemek szerinti viselked�s. A korai �letkorban tapasztaljuk el�sz�r er�teljesen: egyre ink�bb karakteriz�l�dnak a fi�s �s a l�nyos magatart�smint�k.

Csecsem�korban, �s a korai kisgyermekkorban m�g els�sorban az �lt�z�k�k form�i /szokny�t, vagy nadr�got hord-e a kicsi, van-e csat a haj�ban vagy sem/ ill. a jellemz� sz�ne alapj�n /hagyom�nyos vil�gosk�k, r�zsasz�n �lt�zet/ tudj�k megk�l�nb�ztetni a feln�ttek �s a gyerekek egym�st : fi� vagy kisl�ny–e az, akit �ppen l�tnak.

Viselked�s�k, �rdekl�d�s�k, j�t�kuk a csecsem�korban, vagy a korai kisgyermekkorban a l�ny-fi� szerep szempontj�b�l alig k�l�nb�zik, vagy legal�bbis kev�sb�, mint a k�s�bbiekben.

A kiscsoportos �vod�snak azonban m�r neme van, nem�re jellemz� jelet is v�laszt sokszor �s ez a fi�ss�ga-l�nyoss�ga m�r szinte minden megnyilv�nul�s�ban, viselked�s�ben �rz�kelhet�.

A nemek tipizaliz�l�s�val foglalkoz� n�h�ny elm�leti megk�zel�t�s:

Szoci�lpszichol�giai elm�letek:

1.Freudist�k:

A nemi szerep /a biol�giai nemi szerep �ppen �gy, mint a t�rsadalmi nemi szerep/ kialakul�sa n�zet�k szerint, vagyis a l�nyos, vagy a fi�s magatart�s l�trej�tte �s megnyilv�nul�sa, �s a nemi szereppel val� azonosul�s, �szt�n jelleg�.

A szexu�lis viselked�s fejl�d�s�nek err�l a szakasz�r�l a dinamikus pszichol�gia egyik legkiemelked�bb alakja, Erik Erikson  saj�tos aspektusban besz�l.

A viselked�si k�l�nbs�get „behatol�” �s „befogad�” magatart�ssal jellemzi. A masculint�sra, a fi�s viselked�sre a behatol� viselked�s dominanci�ja a jellemz�, a femininit�sra,  a l�nyos viselked�sre a befogad�s. A fi�k �s a l�nyok mindennapi megnyilv�nul�sainak jellemz�s�re, a szexu�lis magatart�s�ra utal� kifejez�sekkel �rja le a nemekre jellemz� karakterisztikus tulajdons�gokat.

A fi�k a h�d�t�, a zs�km�nyol�, a l�nyok ink�bb a befogad�-elfogad� szereppel azonosulnak m�r ebben az �letkorban az analitikusok szerint. A freudist�kn�l a szexu�lis magatart�sra utal� fogalmak haszn�lat�nak az az oka, hogy a pszichoanalizis az �vod�skorban bek�vetkez� v�ltoz�sokat a vel�nk sz�letett /szexu�lis/ energia, a libid� fejl�d�s�nek �j �llom�s�val magyar�zza, vagyis megk�zel�t�s�k szerint a libid� a genit�li�kra helyez�dik �t ebben az �letkorban

2. A kognit�v fejl�d�s elm�lete:

Megk�zel�t�s�k szerint a nemi szerepek elsaj�t�t�sa az �ltal�nos kognit�v fejl�d�s r�sze, �s a kognitiv-�rtelmi fejl�d�s szab�lyai szerint t�rt�nik. A kognitiv fejl�d�s elm�lete a nemi identit�st a korai gyerekkor id�szak�ra helyezi, �s visszaford�thatatlannak tartja, ezekb�l vezeti le a nemmel kapcsolatos attit�d�ket, vagyis a l�nyos-fi�s viselked�s domin�ns jegyeit. A kognit�v fejl�d�s megakad�sa eset�n �ll�spontjuk szerint term�szetesen a nemi azonoss�g tudat�ban is elakad�s t�rt�nhet.

3.A t�rsadalmi tanul�s elm�lete:

Szeml�let�k szerint a nemi identifik�ci�, a nemi szerep, �s az ehhez f�z�d� magatart�s a t�rsadalmi tanul�s eredm�nye, amely a t�rsadalmi tanul�s �ltal�nos szab�lyai szerint megy v�gbe. Vagyis a t�rsadalomba beilleszked� ember a szocializ�ci� folyamat�ban , a t�bbi emberrel val� kapcsolat�ban �gy fog viselkedni, ahogyan azt a korai kapcsolatai r�v�n elsaj�t�totta csal�dj�ban, kort�rsk�z�ss�g�ben. Ennek a tapasztal�snak az eredm�nye r�v�n t�rekszik majd arra, hogy a nem�nek megfelel� viselked�se megfeleljen a t�bbiek vele szembeni elv�r�s�nak. A korai �letszakaszban t�rt�nt s�r�l�s visszaford�thatatlan v�ltoz�sokat eredm�nyezhet.

Mindh�rom elm�let megegyezik abban, hogy az �vod�skor tapasztalatai, kiegyens�lyozott fejl�d�se rendk�v�li jelent�s�ggel b�r a szem�lyis�g alakul�s�ban, �gy a nemi szerepek elsaj�t�t�s�nak vonatkoz�s�ban. Az ekkor nyert tud�s birtok�ban lesz�nk k�pesek arra, hogy mindannyian ismerj�k mindk�t nemre vonatkoz� szab�lyokat, teh�t nemcsak a saj�t nem�nkre �rv�nyeseket. Ezt ut�nz�ssal �s identifik�ci�val – norma be�p�l�ssel – �rj�k el alapvet�en a csal�di �s kort�rsi k�z�ss�gi minta hat�s�ra.

L�nyos  karaktervon�sok-fi�s karaktervon�sok

A pszichol�giai empirikus vizsg�latok amelyek a masculinit�s-femininit�s k�rd�seivel is foglalkoznak megeml�tik, hogy  sok egy�b von�s mellett k�t olyan k�l�nbs�g mutathat� ki a nemek k�z�tt, amelyek egyr�szt rendk�v�l �ltal�nosnak tekinthet�ek, m�sr�szt a nemre jellemz� karakter kialakul�s�ban fontos szerepet j�tszanak.

Ranschburg Jen� fogalmait felhaszn�lva az egyik ilyen k�l�nbs�g a fi�kn�l j�l megfigyelhet� �s jellemz� �tk�z�s jelens�ge. Jellegzetesen fi�s megnyilv�nul�snak tartja, hogy a vil�g megismer�se sor�n, mind a szem�lyekkel, mind a t�rgyakkal ism�tl�d�en �s lend�letesen testi kontaktusba ker�lnek. Meg�llap�t�sa szerint a megismer�snek ezt a m�dj�t velesz�letett karakterisztikus jegyek �s a fi�k fi�s nevel�se egy�ttesen hat�rozz�k meg.

Teh�t az �tk�z� viselked�s, mint megismer�si forma  kialakul�s��rt �s domin�ns masculin jegyk�nt val� megl�t��rt �si, biol�giai determin�lts�g felel, m�sr�szt az a t�rsadalmi-csal�di kult�rk�rnyezet, amely a kisfi�k nevel�se sor�n a hagyom�nyos elveket k�pviseli. Az �tk�z�s  sor�n gyakorta el�fordul az agresszi�, a t�mad�s is, ami ilyenkor nem m�s, mint a megismer�s sor�n felhalmozott negat�v �rz�sek, indulatok levezet�si terepe, kivet�l�si form�ja.

A l�nyok �ltal�ban ker�lik az �tk�z�seket, n�luk nem domin�ns karakter jegy m�g a korai id�szakban sem. �k a megismer�si form�k k�z�l a szeml�l�d�st �s a verbalit�st v�lasztj�k ink�bb el�szeretettel. �vod�skorban megfigyelhet� – tal�n �ppen ennek k�vetkezt�ben -, hogy a l�nyok nagyobb sz�kinccsel rendelkeznek, v�laszt�kosabban fejezik ki magukat kort�rscsoportjukban �ppen�gy, mint a feln�ttek t�rsas�g�ban. A vil�g megismer�se sor�n, �s a tapasztalatok gy�jt�s�ben �k a szolidabb strat�gi�kat v�lasztj�k

Azonban az �rzelmi megnyilv�nul�saik sor�n agresszi�juk levezet�s�re is sor ker�l term�szetesen, de erre ink�bb jellemz�en a sz�beli kinyilatkoztat�st form�j�t alkalmazz�k, kev�sb� a fizikai er�szakot /vitatkoz�s-veszeked�s, esetleg �rvel�s/.

A l�nyok-fi�k k�z�tt �vod�skorban megmutatkoz� m�sik alapvet� k�l�nbs�g a megfigyel�sek, vizsg�latok szerint az �rdekl�d�si ir�nyok elt�r�s�ben jelenik meg. A l�nyok els�sorban kort�rs-feln�tt, vagyis szem�lyorient�ltak, a fi�k ink�bb t�rgyak ir�nt �rdekl�d�ek. Ez a szembet�n� k�l�nbs�g nemcsak j�t�kaikban, szabadtev�kenys�g�kben l�that�, hanem p�ld�ul rajzaik szabad t�mav�laszt�s�ban is megfigyelhet�. A rajzol�sn�l l�nyeges elt�r�s a k�t nem k�z�tt az, hogy a l�nyokn�l domin�ns az emberalak �br�zol�s, a fi�kn�l a k�l�nb�z� technikai eszk�z�k megjelen�t�se.

A j�t�kt�rgyak v�laszt�sa sor�n, valamint a tev�kenys�g�k tematik�j�ban is l�nyeges k�l�nbs�geket l�thatunk fi�k �s l�nyok k�z�tt m�r ebben az �letkorban. L�nyok a szerepj�t�k centrikusak, bab�z�sak, fi�k a nagymozg�sos, j�t�kfegyveres, logikai tev�kenys�ggel kapcsolatos cselekv�seket r�szes�tik el�nyben.

Milyen egy�b jellemz� masculin-feminin viselked�si form�k nyilv�nulnak meg az �vod�skorban?

Karinthy Frigyes meghat�roz�sa szerint a csecsem�k h�rom f� feladatot l�tnak el a korai �letszakaszban: esznek, alszanak, �s hasonl�tanak valakire. De ezeket sem egyform�n teszik, m�gis m�lyrehat� egy�ni k�l�nbs�geket alig vehet�nk �szre k�z�tt�k.

A sz�let�s pillanat�ban �szrevehet� alapvet� k�l�nbs�g: hogy l�nynak, vagy fi�nak sz�letett a gyermek, az egy�b elt�r�sek nagy r�sze csak j�val k�s�bb ker�l felsz�nre.

A megfigyel�sek, kutat�sok is igazolj�k, hogy az els� k�t �vben nincs sz�mottev� k�l�nbs�g a fi�k �s a l�nyok viselked�s�ben. A kutat�k-tud�sok, akik a masculinit�s-feminit�s k�rd�s�vel foglalkoznak, l�nyeg�ben egyetlen eml�t�sre m�lt� magatart�sbeli k�l�nbs�gr�l sz�molnak be ebben az id�szakban: a l�nyoknak nagyobb a hast�ji �rz�kenys�ge, „hasf�j�sabbak”,  vagyis pici korukt�l jobban ig�nylik a hast�ji simogat�st �s a takar�t, mint a fi�k.

A karakterjegyek differenci�l�d�sa azonban az �letkor el�rehaladt�val egyre ink�bb szembe�tl�v� v�lik. �vod�skorukat el�rve m�r l�nyeges k�l�nbs�geket l�tunk viselked�s�kben, vagy is a gyerekek tiszt�n mutatj�k a hagyom�nyos f�rfias �s n�ies tulajdons�gokat.

K�t- k�t �s f�l �ves kor�ban k�pes minden kisgyermek arra, hogy megnevezze a saj�t nem�t. Tudja mag�r�l, hogy a kisfi�khoz vagy a kisl�nyokhoz tartozik.  Ezt a fogalmat �nmag�ra vonatkoztatva m�r sokszor hallotta, haszn�lni tudja, de a l�nyeget tekintve �res �s bizonytalan cimkek�nt l�tezik.  �res, mert nem tudja milyen karakterisztikus viselked�sform�k kapcsol�dnak hozz�. Ha err�l k�rdezz�k a gyereket, akkor csak k�ls� jegyek alapj�n differenci�l, de azt is bizonytalanul teszi.  Labilis a c�mke az�rt is, mert a gyermek m�g nem tudja, hogy a nemi hovatartoz�sa v�gleges �s megford�thatatlan. El�fordul m�g az is a korai �letszakaszban, hogy a kicsik elirigyelve a m�sik szerep�t fels�hajtanak: ha majd �n fi� leszek, akkor…! Ha majd l�ny leszek, akkor…! A jelens�g irreverzibilit�s�r�l nincsenek meggy�z�dve, m�gikus gondolkod�sukba, a fogalom-jelens�g �rtelmez�s�kbe a v�glegess�g megk�rd�jelez�dik.

Az �vod�skor elej�n azonban m�g el�g gyakran t�vednek a feln�ttek nem�nek meg�t�l�s�ben is, nemcsak kort�rsaik�ban.

A h�rom �ves gyerekek a nemek k�z�tti k�l�nbs�g l�nyeg�t, az �lt�zk�d�sben, ruh�zkod�sban, hajviseletben l�tj�k, nem pedig a nemi szervek k�l�nbs�g�ben.

Az �res c�mke tartalommal t�rt�n� felt�lt�s�t a feln�ttek seg�tik, vagyis nevel�si m�dszerekkel �rik el a sz�l�k, hogy az l�nyegi tulajdons�gokkal tel�t�dj�k. Az �vod�sokat azonban ezenk�v�l egy�b, sz�mos k�ls� hat�s, egy sor tapasztalat seg�ti  a saj�t nem�kr�l �s a m�sik nemr�l val� tud�s megszerz�s�ben. A hat �ves kor t�j�n a nemi identit�s m�r azt jelenti, hogy a gyermek pontosan �rti �s tudja: biol�giai neme v�gleges �s megv�ltoztathatatlan, s mag�t�l �rtet�d�en v�llalja �nmag�t ebb�l a szempontb�l. Az err�l alkotott tud�s�nak, vagyis a nemek k�zti k�l�nbs�gt�tel pontoss�g�nak megl�t�t t�kr�zi az is, hogy nemcsak a k�ls�dleges jegyek alapj�n k�l�nb�zteti meg t�rsait, hanem a gyakoribb-ismertebb keresztnevek alapj�n differenci�lja nemi hovatartoz�s szerint a t�rsait �s a feln�tteket is.

A csal�d els�dleges mintany�jt� szerepe a f�rfias-n�ies viselked�s kialak�t�s�ban

A legfontosabb tud�st a gyerek a nemi identit�sra vonatkoz�an teh�t a sz�l�kt�l kapja. Az otthoni egy�ttl�tek sor�n a sz�l�k mindennapi �let�t figyeli meg, s amellyel akarva-akaratlanul azonos�tja mag�t. Az azonosul�s folyamat�t identifik�ci�nak nevezz�k.

A kisl�nyok a n�ies viselked�st r�szben az anyjukt�l, a kisfi�k a f�rfias viselked�st r�szben az apjukt�l tanulj�k meg a jelens�g r�v�n. A sz�l�i mint�n t�l azonban sz�mos k�ls� hat�s is seg�ti –vagy sajnos bizonytalan�tja el – a nemekr�l, �s az egym�shoz val� viszonyukr�l szerzett ismeret kialakul�s�t.  Tudjuk azonban azt, hogy az eg�szs�ges nemi identit�s �s magatart�s felt�teleit a teljes csal�d k�pes a legjobban mint�zni, k�zvet�teni, biztos�tani. Ez minden m�s t�rsaskapcsolatokhoz  sz�ks�ges tulajdons�gra is igaz – a gyerek a sz�l�kt�l „lesi el” a bar�tkoz�si form�kat, a t�rsak fel� ir�nyul� gesztusokat, a feln�ttek k�z�tt zajl� konfliktuskezel�si technik�kat,  az �rzelmek kifejez�s�nek form�it, �s m�g sz�mtalan viselked�si form�t 

A gyerek sz�m�ra a sz�l� az alapvet� minta. Anyj�t�l-apj�t�l tanulja meg els�sorban, milyen sz�l�nek lenni, milyen �rt�krend szerint alak�tj�k az �let�ket, milyen a szerep-feladatv�llal�s, s az � fontoss�gi sorrendj�ben milyen helyet foglal el a csal�d. Figyeli, tanulm�nyozza �s �t�li a f�rfi-n� kapcsolat�t. A fi� az apj�t�l nemcsak a f�rfias tulajdons�gokat lesi el, de a f�rfi csal�dban j�tszott szerep�t, munk�j�hoz val� viszony�t,  kapcsolatait a csal�dtagjaival is. �ltal�noss�gban kimondhat�, hogy a legt�bb fi� majd olyan ap�v�, f�rjj� v�lik, mint amilyen az � apja volt. S�t egy amerikai kutat�s azt is megpr�b�lta igazolni, hogy anyjunkhoz-apjunkhoz  hasonl� karaktervon�sokkal rendelkez� f�rjet-feles�get v�lasztunk majd feln�ttkorunkban.  Sokszor l�that� azonban, hogy szinte g�rcs�sen m�s ap�v�-any�v� akarnak v�lni a fiatal feln�ttek, mint amilyenek az � sz�leik voltak, pontosabban azokat a hib�kat, s�relmeket nem akarj�k elk�vetni, tov�bbadni a gyermekeiknek, amik annak idej�n �ket �rt�k. Ennek megval�s�t�s�hoz nagy fegyelemre, �nkontrollra van sz�ks�g, �s a f�rj-feles�g k�vetkezetes t�mogat�s�ra. De legink�bb annak a tud�s�ra, ismeret�re kell szert tenni, hogy alapvet�en melyek azok a sz�m�ra pozit�v nevel�si elvek, amik az � �let�b�l hi�nyoztak, s amik megval�s�t�s�ra t�rekszik a gyerek nevel�se sor�n.

A gyermekek a nemi azonoss�g�t, a fi� vagy l�ny mivolt�t az els� hat �vben �gy ismeri fel teh�t, hogy �nk�ntelen�l is ellesi a k�zvetlen k�rnyezet�ben tapasztaltakat �s be�p�ti azokat szem�lyis�g�be. Ebben az id�szakban tanulja meg, hogy a k�t nem k�z�l melyikhez tartozik, �s azt is, hogy a nemi hovatartoz�s irreverzibilis, vagyis v�gleges �s megford�thatatlan. A korai id�szakban kezdi el figyelni azt is, hogy t�le, mint fi�t�l, l�nyt�l, a k�rnyezete milyen meghat�rozott tulajdons�gokat, viselked�sform�kat v�r el. Optim�lis esetben erre r� is k�rdez sz�leit�l, besz�lget�st provok�l, amire �letkor�nak megfelel� v�laszt is kap.

A gyereknek azonban nemcsak felismernie kell tudnia a nemi hovatartoz�s�t, de azt el is kell fogadnia. Az a gyerek, akiknek s�lyos konfliktusai vannak sz�leivel, �s elutas�tja az apj�ra-anyj�ra jellemz� tulajdons�gokat, komoly probl�m�kkal �ll szemben a nemi azonoss�g ter�n is. El�fordul az is, hogy a fi�gyermeknek nem az apj�val, hanem az anyj�val van els�sorban �s kiz�r�lagosan pozit�v �rzelmi kapcsolata, �s a vele val� t�l szoros k�t�d�s miatt ink�bb l�nyos, mint fi�s viselked�st mutat. De az is gyakran tapasztalhat�, hogy az otthon l�tott �s elutas�tott apai agressz�v viselked�st viszi be az �vodai k�rnyezet�be a kisfi� vagy kisl�ny. Ilyenkor err�l mindig visszajelz�st kell ny�jtania az �v�n�nek a sz�l�k fel�. Sokszor el�fordul ugyanis, hogy �k ennek nyomait sem l�tj�k az otthoni k�rnyezetben, mivel ott a szorong�s-f�lelem miatt beh�dol a gyerek a feln�ttek elv�r�sainak.

A nemre vonatkoz� viselked�si megnyilv�nul�sokat sem szabad merev szem�lettel figyeln�nk. Ha a sz�l� �szinte, nyitott kapcsolatban �l gyermek�vel, akkor teljesen norm�lisnak fogja tartani, ha kisfia id�nk�nt „l�nyosan” viselkedik, pl. bab�val j�tszik. Sz�mos pszichol�giai vizsg�lat igazolja m�r azt is, hogy azok a gyerekek, akik nyitottak a m�sik nem �rdekl�d�si k�re, �s szeml�letm�dja ir�ny�ban is, k�s�bb is sokkal kreat�vabbak, gondolkod�suk sokkal szabadabb �s rugalmasabb lesz.

L�nyok-fi�k j�t�ka

A szerepj�t�kokban, �ppen�gy, mint a szimb�likus j�t�kokban a gyerek gondolkodik a vil�gr�l, �s a k�rnyezet�r�l. De a j�t�k�ban kifejez�sre jutnak v�gyai, s�t a k�rnyezet�r�l alkotott v�lem�nye is. Olyan �rz�sek, gondolatok, amiket m�sk�ppen nem tudna megfogalmazni, �gy is mondhatjuk kij�tssza mag�b�l �r�m�t-b�nat�t, f�lelmeit-szorong�s�t, de a vil�gr�l megszerzett tud�s�t is. A j�t�k a gyerek sz�m�ra alapvet�en fontos cselekv�s, hiszen a legterm�szetesebb megnyilv�nul�si form�ja, ha tetszik: anyanyelve. De ha megfigyelj�k �t, �s ha j�l l�tjuk tev�kenys�g�t, akkor saj�t t�kr�nkbe is n�z�nk. A szerepj�t�kban, ha � v�laszthat szerepet, mindig feln�ttet jelen�t meg, any�t, ap�t, izgalmas embereket. S hogy mi�rt van ez? Mert a gyerek szeretne feln�tt lenni, v�gyik erre a szerepk�rre �s arra is, hogy igazi n�k�nt-f�rfik�nt jelenjen meg ott.

Amikor pap�s-mam�st j�tszik: beleb�jik a b�r�nkbe, �s egyben teh�t t�kr�t is tart el�nk. V�lem�ny�r�l, v�gyair�l besz�l a j�t�k sor�n, �tveszi a gesztusainkat, a szavainkat, agresszi�inkat, szorong�sainkat.

Teh�t a j�t�k fontos id�t�lt�s is sz�m�ra, nemcsak sz�rakoz�s, esetlegesen m�g az �ngy�gy�t�snak is eszk�ze. Klinikai tapasztalatokb�l tudjuk, hogy pl. indulat�tt�tel terepe is lehet a szerepj�t�k, amikor a sz�l�k ellen ir�nyul� negat�v �rz�seit ebben a form�ban fejezi ki, fesz�lts�geit a j�t�kon kereszt�l vezeti le.

 A fi�kra-l�nyokra jellemz� viselked�si form�kat mi feln�ttek a mintany�jt�son t�l a t�rgyak k�zvet�t�se r�v�n is tan�tjuk. Ir�ny�tjuk �ket azzal tudatosan-tudattalanul, hogy milyen j�t�kt�rgyakat, eszk�z�ket v�lasztunk nekik, vagy vesz�nk ki �ppen a kez�kb�l, amikr�l azt gondoljuk nem nekik val�, mert t�l fi�snak, vagy t�l l�nyosnak �t�lj�k azokat. Mi terelj�k �ket azzal is, hogy mi ir�nt �rdekl�djenek, vagyis a gyerekek m�r �vod�skorban sem az �szt�neik �ltal vez�relten fordulnak egy-egy tev�kenys�g fel�. Mi feln�ttek megpr�b�ljuk ezzel az orient�l�ssal el�rni azt, hogy a legoptim�lisabban, legrugalmasabban alkalmazkodjanak azokhoz a kultur�lis-t�rsadalmi elv�r�sokhoz, amik �vsz�zadok �ta a f�rfias-n�ies viselked�ssel kapcsolatosak.

A megfigyel�sek �s a kis�rleti vizsg�latok is egy�rtelm�en igazolj�k, hogy ebben az �letkorban a j�t�kszerek k�z�l a l�nyok els�sorban a bab�t v�lasztj�k, vagy a csoporton bel�l olyan tev�kenys�geket, amik az egy�ttes-�lm�ny kialak�t�s�t biztos�tj�k. Jellemz� r�juk az ezekhez kapcsol�d� szerepj�t�kok kezdem�nyez�se is /fodr�sz, orvos, stb/. A fi�k az aut�kat, fegyvereket v�lasztj�k j�t�keszk�zk�nt. A mozg�sos tev�kenys�gek ink�bb kedveltek sz�mukra, az �gyess�gi helyzetekben �nmaguk kipr�b�l�sa, valamint azok a szitu�ci�k, ahol a fizikai er�fitogtat�sra, kifejt�sre m�djuk ny�lik

A szexualit�s megnyilv�nul�sa az �vod�skorban

A feln�ttek �ltal�ban �gy gondolj�k, hogy a gyerekek szexu�lis �rdekl�d�se a serd�l�kort�l tekinthet� elfogadhat�nak �s term�szetesnek. Sokan m�g napjainkban is megbotr�nkoznak, ha az �vod�skor� gyerekekn�l tal�lkoznak a szexu�lis �rdekl�d�s jeleivel, k�rd�seivel. Pedig nagyon is term�szetes �s hely�nval� dologr�l van ekkor is sz�!

Mert mi is t�rt�nik ebben az �letkorban a gyermekkori szexualit�st illet�en?  

Az �n felfedez�s�hez igen nagym�rt�kben hozz�j�rul a saj�t test megismer�se. A sz�l�k, �v�n�k nagyon j�l ismerik azt a jelens�get, hogy a h�rom �v k�r�li gyerek igen gyakran tanulm�nyozza, n�zegeti mag�t a t�k�rben. Ilyenkor ismerkedik a test�vel �ppen�gy, mint egy�b tulajdons�gaival, k�pess�geivel. Kipr�b�lja mennyire alkalmazkodik p�ld�ul teste az �nje utas�t�sainak. Karj�t emelgeti, nyelv�t ny�jtogatja �s kiv�ncsian figyeli azt a v�ltoz�st, amit egy-egy mozdulat v�grehajt�sa jelent. A f�rd�k�dban szint�n n�zegeti test�t, behat�an vizsg�lja, tapogatja mag�t. Ez teljesen term�szetes jelens�g, nem szabad a sz�l�nek ett�l megijednie, vagy tiltania!

De nemcsak �nmag�ra lesz kiv�ncsi, hanem m�sok test�nek megismer�se is izgatja, a saj�tj�val val� �sszehasonl�t�s is intenz�ven �rdekli . Azonoss�gokat �s k�l�nbs�geket keres anyuban-apuban-testv�r�ben-ismer�s�kben. Ebben az �letkorban szeret leskel�dni, m�sokat megfigyelni.  Mindez nem m�s�rt t�rt�nik, mint �nmaga tiszt�z�sa �s meghat�roz�sa �rdek�ben.

Egy id� ut�n felfedezi azt a fontos jegyet, ami a saj�t nem�hez val� tartoz�s�t bizony�tja, �s a m�sik nemt�l elk�l�n�ti. Ezut�n m�r e szempont ment�n v�lasztja el a fi�kat �s a l�nyokat.

Azonban nemcsak �nmag�r�l akar min�l t�bbet tudni, hanem arra is t�rekszik, hogy min�l t�bb inform�ci�t szerezzen be az ellenkez� nem�ekr�l, �s arr�l a bizonyos testr�sz�kr�l /meglesi az oviban p�ld�ul, hogyan pisilnek a l�nyok-fi�k, �lt�z�ben egym�st figyelgetik/.

Az �gy nyert ismereteket egym�s k�z�tt a legnagyobb term�szetess�ggel osztj�k meg a gyerekek. Ha a sz�l�kkel is term�szetes, j� kapcsolatuk van, akkor a legegyszer�bb ny�lts�ggal k�rdeznek a nemi k�l�nbs�gekr�l t�l�k is. Azonban, ha azt tapasztalj�k, hogy a feln�ttek szigor�an eltiltj�k ezekt�l a t�mak�r�kt�l, �s m�g k�rdezni sem szabad a m�sik nemr�l, a nemis�gr�l, a szexualit�sr�l, akkor �gy fogj�k �rezni, hogy valami rejt�lyes, misztikus dolgot rejtegetnek el�le, ezzel persze egyben tov�bb fokozz�k az �rdekl�d�s�ket. A feln�tt�l ugyan nem fognak k�rdezni, de egym�s k�z�tt ann�l ink�bb el�t�rbe helyez�dik minden ezzel kapcsolatos felvet�s. J�-rossz-f�ligazs�gr�l besz�lnek, amikkel nemcsak f�lrevezetik egym�st, hanem egyre ink�bb elt�vol�dnak a feln�ttekt�l, megrend�l benn�k a bizalmuk az intimit�st tekintve mindenk�ppen.

Akkor j�r el helyesen a sz�l� vagy �v�n�, ha a gyerek k�rd�seire �ppenolyan kiel�g�t� v�laszokat ad, mint b�rmilyen m�s t�mak�rre vonatkoz�kra. Sokszor tapasztalhat�, hogy a  sz�l� saj�t g�tl�sa, szem�rem�rzete, intellektu�lis tan�cstalans�ga akad�lyozza meg a megfelel� v�laszad�st p�ld�ul arra az alapk�rd�sre is, hogy „hogyan sz�letik a kisbaba?”, vagy mi�rt van a fi�knak az, ami a l�nyoknak nincsen. Fontos teh�t, hogy a sz�l� el�gg� t�j�kozott is legyen a gyerek �letkori saj�toss�gait, �rdekl�d�s�t illet�en, „felk�sz�lt legyen a gyerek�b�l”, de �nmaga esetleges korl�tait, szorong�s�t is ismerje �s k�pes legyen azt legy�zni.

A szexu�lis k�rd�sekre vonatkoz� v�laszokn�l az al�bbi szab�lyokat kell figyelembe venni:

- a feln�tt merjen zavar n�lk�l besz�lni r�la. Fontos, hogy a gyerek ne �gy �szlelje, mintha valami titkos dologra k�rdezett volna r�. �rezze a sz�l� v�lasz�b�l a term�szetess�get, a megnyugtat� biztons�got ebben a t�mak�rben �ppen�gy, mint m�s egy�bben is. Ehhez teh�t kett�j�k k�z�tt olyan kapcsolatnak kell lennie, ami az �szintes�gen alapul.

- a szexualit�s k�rd�sk�r�t csak akkor hozzuk sz�ba, ha a gyerek k�rdezi. Vegy�k figyelembe �rdekl�d�s�nek ir�nyults�g�t, �retts�g�t, ne akarjuk kor�bban megv�laszolni azokat, csak amikor benne a k�rd�s felmer�l. Fontos szab�ly, ugyan�gy mint m�s esetben is, hogy ne v�laszoljunk t�bbre, mint amennyit k�rdezett �s arra reag�ljunk, amir�l k�rdezett, ne m�sra. A t�l sok magyar�zattal elveszik a l�nyeg.

- mindig olyan v�laszt kell adnia a sz�l�nek-feln�ttnek, amit a gyerek meg�rt. Ezt a t�rv�nyszer�s�get, szab�lyt akkor tudja igaz�n j�l a sz�l� alkalmazni, ha val�ban ismeri a gyerek k�pess�geit, �rzelmeit. A v�lasznak ugyanakkor minden r�sz�ben helyt�ll�nak �s igaznak kell lennie.

A legl�nyegesebb k�rd�sek persze azok, amik azt kutatj�k, hogy hogyan ker�l a pici sejt az anyu has�ba. A szexu�lis aktusra 3-6 �ves korukban r�k�rdeznek m�r a gyerekek. Nagyon fontos  a biol�giai folyamaton k�v�l a f�rfi-n� kapcsolat �rzelmi oldal�nak kihangs�lyoz�sa.

Persze, hogy mindez olyan term�szetesen �s egyszer�en hangozz�k, mint b�rmilyen m�s sz�l�i v�lasz m�s,  kor�bbi k�rd�sre vonatkoz�an. Fontos, hogy ink�bb a sz�l�kt�l szerezzen magyar�zatot err�l is, mint kort�rsait�l, vagy fant�zi�j�t engedje szabadj�ra.

A sz�l�s folyamat�t sincs �rtelme eltitkolni a gyerek el�tt, hiszen err�l a t�m�r�l is sokat besz�lnek egym�ssal az ovisok. Sz�mtalan, egy�b �ton szerzett inform�ci�ja lehet err�l a k�rd�sr�l is, amiket lehet rosszul �rtelmez, ha mag�ra marad a megv�laszol�sukban. J�, ha a sz�l� szem�lyes �lm�nyeit is megosztja a gyerekkel, nemcsak �ltal�noss�gban besz�l err�l, ezzel m�gink�bb a term�szetess�get, a hiteless�get �s a bizalmat er�s�ti benne.

Szexu�lis zavarok, vagy term�szetes megnyilv�nul�sok?

Tudnunk kell gyermekeinkr�l, hogy �vod�skorukban a nemi szerv�k m�r �r�mforr�sk�nt szerepel. A gyerek, amikor felfedezi test�t, akkor ezzel egy�tt term�szetesen felfedezi a nemi szerv�t is. Gyakran j�tszik is vele esetleg, mert ezt a tev�kenys�g�t kellemes �rz�s kis�ri.  Fi�kn�l gyakori m�r �vod�skorban a mereved�s is, b�r term�szetesen ekkor m�g a teljes biol�giai kiel�g�l�sig nem jutnak el. A nemi szervek tapint�sa, a vel�k val� j�tszadoz�s k�vetkezt�ben el��ll� pozitiv �rzet �s az ezt k�vet� gyermekkori �nkiel�g�t�s, vagy on�nia teh�t term�szetes jelens�g, amit a sz�l�nek nem szabad sz�v� tennie, durv�n megtiltania.

A klinikai tapasztalatok ugyanis azt mutatj�k, hogy a korai �letszakaszban az �nkiel�g�t�ssel kapcsolatos b�ntet�sek, vagy megsz�gyen�t�sek k�vetkezt�ben az eg�szs�ges szexu�lis fejl�d�s megakadhat, g�tl�sok, torzul�sok fordulhatnak el� a feln�tti �letben.

A sz�l�nek erre a jelens�gre akkor kell figyelnie, ha az �nkiel�g�t�s m�rt�ktelenn� v�lik, ha ez�rt a tev�kenys�g�rt minden egyebet h�tt�rbe szor�t a gyerek. Ilyenkor gyakran elb�jik a t�rsai, a feln�ttek el�l, nem k�ti le a j�t�k, a mozg�sos tev�kenys�gek, csak erre �sszpontos�t, m�s nem is �rdekli, csak az ilyen m�don t�rt�n� �r�mszerz�s. Ez �ltal�ban �rzelmi kiel�g�letlens�g, g�rcs�s �r�mkeres�s jele, �gyhogy ilyen esetben aj�nlatos szakemberhez fordulni. Elhanyagol� sz�l�k gyerekein�l gyakran tapasztalt jelens�ggel �llunk szemben.

A gyermekkori szexualit�shoz tartozik a meztelens�g jelens�ge is. Ezt a jelens�get is a kultur�lis szab�lyok t�kr�ben kell vizsg�lnunk. Vannak t�rsadalmak, csal�dok, ahol teljesen term�szetes �s elfogadott dologr�l van sz�. A mi kult�r k�rnyezet�nkben �ltal�ban az �vod�s gyerekek m�r nem mutatkoznak meztelen�l a csal�di k�rnyezet�k�n k�v�l es� szem�lyek el�tt, vagyis a term�szetes szem�rem�rzet�k kialakul �vod�skor elej�re. Erk�lcsi tudatuk fejl�d�s�nek egyik jelent�s �llom�sa, hogy intimit�suk hat�rait m�r ez�ltal �rz�kelik.

A sz�l�i meztelens�gre vonatkoz�an is hasonl� elveknek kell �rv�nyes�lnie: vagyis sz�ks�gtelen �s sokszor �rt� is a t�lzott titkol�z�s, de az �nc�l� puc�rkod�s is felesleges lehet a gyerek el�tt. Nyilv�n ennek form�it, kereteit, szabads�gfok�t a csal�di hagyom�nyok, a sz�l�k szeml�lete hat�rozza meg, de b�rmilyen megnyilv�nul�sn�l l�nyeges a gyerek �letkori saj�toss�gainak el�t�rbe helyez�se.

A pszichoszexu�lis fejl�d�s megakad�s�nak sz�mos oka lehet. A leggyakrabban el�fordul� ok: a kora gyerekkorban l�trej�tt lelki s�r�l�s, vagy traumatikus ingerhat�s. Idesorolhat� p�ld�ul  valamilyen fontos kapcsolat megszakad�sa, sz�l�, vagy m�s,  k�zeli szeretett szem�ly hirtelen �s v�gleges elveszt�se. Ez esetben az azonosul�s folyamat�ban t�r�s keletkezik, �s el�fordulhat, hogy helyettes�t� szem�ly hi�ny�ban az ellenkez� nem� sz�l�vel azonosul a gyerek.

Megeml�tend� a fejl�d�si zavar tov�bbi okak�nt a csal�don bel�li gyermeki b�ntalmaz�s is, ami olyan s�lyoss�g� traumatikus �lm�nyk�nt r�gz�lhet kisgyermekkorban, hogy a k�s�bbi szexu�lis fejl�d�st alapjaiban megzavarja.

Elhanyagol� sz�l�k gyerekein�l a pszichoszexu�lis zavar h�tt�rokak�nt felt�telezhet� a specifikus ingerl�s hi�nya. Ebben az esetben a sz�l�-gyerek kapcsolat�ban az �si, elemi bizalom �lm�ny hi�nyzik. Megfigyelhet� ezeknek az �lett�rt�netek elemz�se sor�n, hogy a gyerekek-feln�ttek viselked�s�ben egy eg�sz �leten �t tart� ingerig�ny, ingerkeres�s lesz a jellemz�, ami t�rsul egyfajta szem�lyis�g�retlens�ggel az �letkort�l f�ggetlen�l. El�fordulhat, hogy az ingerhi�ny r�gz�l, ebben az esetben ig�nye se lesz tov�bbl�pni, magasabb �rzelmi-szexu�lis szintre fejl�dni.

A nemi identit�s s�lyos zavar�r�l besz�l�nk, ha az egy�n pszichol�giai neme nem egyezik a biol�giai nem�vel. A hatvanas �vek v�g�n figyeltek fel arra, hogy a transz szexu�lis h�tter�ben gyermekkori probl�m�k h�z�dhatnak meg. L�nyosan viselked� fi�kn�l gyakran el�fordul, hogy a k�zvetlen k�rnyezet�k m�r �vod�skorban nehezen viseli l�nyoss�gukat. Els�sorban az �tk�z�st�l, a fi�s mozg�konys�gt�l, az agresszi�t�l val� idegenked�s tartja vissza �ket a fi�t�rsas�gt�l. Csendesek, verb�lisak, helyhez k�t�ttek. Sokszor homoszexu�lis jegynek it�lik viselked�s�ket, elh�z�dnak t�l�k fi�t�rsaik. �vod�skor�akn�l m�g magasabb toleranci�val kezelik �ket mind a feln�ttek, mind a kort�rsaik, els�sorban kisiskol�skorban szembes�ti k�rnyezet�k �ket m�ss�gukkal. A h�tt�rben genetikai jellemz�ket �pp�gy tal�lhatunk, mint ellenazonosul�st �s alkati determin�lts�got.

A fi�san viselked� l�nyokkal kapcsolatban m�r az �vod�skorban is megenged�bb mind a feln�tti, mind a gyerek t�rsadalom. Jellemz� ezekre a kisl�nyokra, hogy vonzz�k a fi�s �tk�z�sek, ugyanakkor idegenkednek a bab�z�st�l, nem szeretik a verb�lis t�ls�ly� tev�kenys�geket. A h�tt�rokok hasonl�ak lehetnek az el�bb felsoroltakhoz, vagyis lehet genetikai, alkati determin�lts�g, vagy �ppen a n�i-anyai minta hi�nya, ny�lt elutas�t�sa, esetleg az apai mint�val val� azonosul�s t�ls�lya.

A megfigyel�sek al�t�masztj�k, hogy k�ts�gtelen�l a kisl�nyokat a t�rsadalom toleranci�ja sokszor �tseg�ti a szerep zavarb�l ad�d� neh�zs�geken, a fi�kn�l azonban �ppen az intolerancia okozhatja a probl�ma elm�ly�l�s�t.

Az �vod�skorban jelentkez� szexu�lis zavarokra a tapasztalatok alapj�n a sz�l�k �s az �v�n�k is kell� �rz�kenys�ggel reag�lnak, teh�t megteszik azokat a megfelel� l�p�seket, amik a probl�ma megfelel� kezel�s�hez sz�ks�gesek. Amennyiben azonban az �v�n� elhanyagol� sz�l�i magatart�ssal, vagy �ppen a probl�ma h�r�t�s�val tal�lkozik, mindenk�ppen a sz�l� meggy�z�s�hez kell folyamodnia, illetve szakemberhez ir�ny�tani a csal�dot.