Besz�lget�s La�r Andr�ssal

P�r perccel kor�bban �rkezem �s k�zben egyre csak azon t�prengek: kit is v�rok �n?

Ki az, aki most n�h�ny pillanat m�lva bel�p az ajt�n? Ismerem La�r Andr�st, m�gis �gy �rzem  csak n�h�ny arc�t l�ttam, karakter�b�l n�h�ny fel�letes von�st, de azt a bonyolult, �sszetett La�rt, �t m�g nem ismerem.

Vajon az a N�ti j�n, akir�l azt hallottam csak eddig: mindenki kedves cimbor�ja?

La�r Andr�s a k�lt�, a zen�sz? La�r, a buddhista pap �s oktatat�? Vagy az a KFT-s j�k�p� fi�? Ezt olvasom r�la valamelyik interntesen port�lon:

"Buddhista pap. Buddhista filoz�fi�t �s asztrol�gi�t tan�tott a Tan Kapuja Buddhista F�iskol�n. Asztrol�gi�t �s javas l�tszeml�letet tan�t a Tej�t Javask�pz�ben. A L'art pour l'art abszurd humort j�tsz� t�rsulat alap�t�ja. 1996 �ta a T�zforr�s, 1997 �ta a Javasok �s a Garaboncok, 2002 �ta pedig a T�zb�lna zenekar tagja is. Az �si hagyom�nyt a mai korral �sszek�t� szakr�lis zene megteremt�s�n munk�lkodik, valamint az abszurd humor �s a metafizikai sz�ps�g v�gs� ellent�teit igyekszik �nmag�ban min�l szervesebben �sszefogni."

Els� interj�vol�k�nt kavarognak bennem a k�rd�sek, meg a szok�sos aggodalom: pszichol�gusk�nt mit is keresek itt kezemben egy diktafonnal, belekont�rkodva egy eg�szen m�s mesters�gbe?!

Miel�tt elfutn�k-kifutn�k, m�g �ppen id�ben ny�lik az ajt� �s Andr�s beviharzik a terembe. T�nyleg olyan, mint akit a vihar kergetett be a belv�rosi forgalomb�l. Amikor le�l, el�sz�r is a hatalmas szemeire leszek figyelmes, a tekintet�re, ami m�r els� pillanatban fogva tartja az eny�met a bemutatkoz�skor. A m�sodik benyom�som az r�la, hogy k�l�nleges �s ritka tulajdons�ggal rendelkezik ebben az �rdemi kontaktusokt�l mentes vil�gunkban.

A figyelem k�pess�g�vel rendelkezik, figyel mik�zben v�laszol, mik�zben k�rdezek.

� val�ban engem n�z, �rt�en-�rz�en figyel kifel� is, befel� is, jelen van, velem van. A szem�n t�kr�z�dik, m�sk�pp nem is lenne �rtelme besz�lni hitr�l, �tkeres�sr�l, tal�lkoz�sokr�l, rejtelmekr�l.

A buddhizmus kezdett�l fogva t�r�t� vall�s volt, de ir�nyzatonk�nt elt�r� a felfog�s arr�l, hogy a misszi� milyen form�ban nyilv�nulhat meg (el kell vinni m�sokhoz Buddha tanait, vagy magukt�l j�nnek Buddha tanaihoz?)

Andr�s, a keleti tanokkal hogyan �s mikor ker�lt�l kapcsolatba?

N�lam mind a k�t ir�ny igaz, hozz�m konkr�tan elj�ttek a tanok is, a Krisna tudat�ak hozt�k el azokat, de �n is kerestem a saj�t utamat.

A vel�k val� tal�lkoz�sunk el�tt vil�gi �letet �ltem, de tudtam, hogy van egy transzcendent�lis vil�g, m�gis  m�lyebben nem foglalkoztam vele, csak tudtam r�la, �rdekelt a keleti vall�s, a spiritualit�s

1985-ben t�rt�nt, hogy Krisna tudat�ak megkerestek. Megtudt�k bar�ti k�rb�l ugyanis, hogy �rdekl�d�m keleti tanok ir�nt, de nem nagyon, csak �gy, mert �rdekesnek tartottam, amiket k�nyvekb�l olvastam. Meghallgattam �ket, �s figyeltem r�juk, de nagyon kem�nyfej�eknek t�ntek akkor, �s �gy �reztem, kiszeleteltek egy dogmatikus interpret�ci�t valami eg�szb�l, amivel engem meg akartak gy�zni.  Figyeltem �ket, �s nem tetszett, amit hallottam. Vel�k egyet nem �rtve, elmentem a buddhist�khoz, de oda m�r �n mentem el, keres�k�nt megn�zni, hogy az milyen. �s kaptam t�l�k egy k�nyvet, ami borzaszt�an tetszett. Vagyis �n k�nyvekb�l kezdtem el megtanulni ezt az eg�szet, �s azt�n elj�rtam iskol�ba, azt�n m�r r�m is lett bizva tan�t�si feladat, �s k�s�bb m�r buddhista filozofi�t is oktattam. �gyhogy �n keres� is vagyok, meg szerencs�s is, akihez elj�ttek a tanok. De val�szin�leg mindenkinek az �let�ben van egy ilyen konkr�t megkeres�s. Lehet�s�gek j�nnek az �let�nkbe, amik k�z�l v�laszthatunk, d�nthet�nk arr�l, hogy melyiket �rezz�k magunk�nak. Persze, ha egy�ltal�n akarunk v�lasztani b�rmit is.

A megkeres�sr�l az is eszembejut, hogy  �n annyira szerencs�s vagyok,  mert hozz�m m�g  a guru is elj�tt annak idej�n a h�vei r�v�n, a seg�ts�g�kkel gy�gyultam meg egy s�lyos betegs�gb�l.

Mes�ln�l err�l, hogyan is t�rt�nt?

Bar�taim m�r r�g�ta voltak m�s vall�si gyakorl� k�z�ss�gekb�l is. Volt egy bar�tom, aki j�ga oktat�. 2 �vvel ezel�tt amikor nagyon beteg voltam,  nevezetesen porckorongs�rvem volt,  �s iszony� k�nok k�z�tt fetrengtem az �gyban, � megl�togatott bar�ts�gb�l. Besz�lgett�nk �s otthagyott n�lam egy k�nyvet, ami az egyik �sgurujuknak a k�nyve, az � �let�r�l sz�l, �s nekem nagyon tetszett. 2-3 nap m�lva felh�vtam, hogy ezt elmondjam neki. A bar�tom tal�n m�snap d�lut�n visszah�vott telefonon azzal, hogy a k�z�ss�g�kben �ppen  vall�si gyakorl�sukat tartj�k. Ritu�lis �nekeket �nekelnek, im�dkoznak, az �rhoz, meg a guruhoz, �s ezt a szertart�st most felaj�nlj�k nekem, hogy meggy�gyuljak. �s ez a bar�tom, effekt�v onnan az �nekl�s k�zben h�vott fel, hogy Andr�s, ezt most �rted �neklik. A telefonon hallgattam a szertart�st, az �neket.

Tudod mi t�rt�nt? Ehhez k�pest egy perc m�lva meggy�gyultam. Gyakorlatilag kisz�lltam az �gyb�l �gy, hogy moccanni nem tudtam el�tte. Se balra, se jobbra nem tudtam igaz�b�l el�tte fordulni, de ut�na ki tudtam sz�llni az �gyb�l, �s fennmaradtam. �s az�ta fennvagyok. Ez k�t �ve t�rt�nt. Teljesen meggy�gyultam.

Nem lettem �n kev�sb� buddhista, de a t�ny az, hogy k�nytelen voltam elmenni ahhoz a k�z�ss�ghez, akik �rtem �nekeltek, megk�sz�nni a gy�gyul�st.. �k akkor azt mondt�k, hogy nem is �k seg�tettek, hanem a guru, a guru. A guru, aki nem is volt ott, csak az ereje, ami megjelent az � k�z�ss�g�kben. Azt�n, amikor itt volt a guru, Swami Maheshwarananda  t�bort  vezetni Magyarorsz�gon, "A j�ga a mindennapi �letben sziszt�ma" c�mmel,  akkor hozz� is elmentem megk�sz�nni a gy�gyul�somat. Nekem akkor tulajdonk�ppen csak ennyi volt a sz�nd�kom: hogy k�sz�netet mondjak neki. Igen �m, csak k�zben egy h�tig tartott az a t�bor, ahol a guru volt, �s ott ragadtam. Minden, amit tan�tott, 100%-osan �lt n�lam. Egy olyan tan�t�st adott, amit a buddhista tanokkal, amiket �n tanultam �s tanitottam t�k�letesen �ssze tudtam egyeztetni. Semmi idegen nem volt benne, annyi csak, hogy egy istenhiv� vall�s, szem�lyes istenben hiv� vall�s, amit � tan�t.

Kor�bban kev�sb� volt szimpatikus nekem ez a szem�lyes isten-hit. Nem tudtam elfogadni, hogy valaki, aki mondjuk olyan mint �n, uralkodik ezen az eg�szen. Nem tudtam elfogadni,  hogy van egy �ri�si univerzum annyi sok mindennel, sok-sok l�tform�val �s akkor egy pici,  emberszer� alakzat van a centrumban. Ez nekem nem t�nt szimpatikusnak. Azt gondoltam, hogy itt valami ar�nyt�veszt�s van. A vele val� tal�lkoz�s ut�n ma m�r m�sk�pp gondolom a szem�lyes istenhitet. Ma m�r azt gondolom, hogy igenis k�pes egy ember olyan tudat�llapotban lenni, ami univerz�lis. Ez megtapasztalhat�. Nem v�letlen�l �rj�k a tanok, nem v�letlen�l mondj�k a kereszt�nyek is, hogy az isten a saj�t k�p�re �s hasonlatoss�g�ra teremtette az embert. Mert tulajdonk�ppen nem a vall�s antropomorf, hanem igaz�b�l mi vagyunk teomorfok. Azt mondj�k: ember szereti emberszer�nek k�pzelni az istent, de nem �gy van, hanem maga az ember teomorf. T�nyleg �gy n�z�nk ki, mint az isten.

A gy�gyul�sodra visszat�rve, mi t�rt�nt val�j�ban ez alatt a perc alatt veled?

Ez alatt a perc alatt bebizonyosodott, hogy az a hit, amit k�vetnek, az t�k�letesen m�k�dik.

�s bebizonyosodott a spiritu�lis gy�gy�t�s hat�konys�ga is, vagyis hogy egy tudat oda tud hatni egy m�sikra, �s ez�ltal az meg is tud az gy�gyulni. A spiritu�lis gy�gy�t�sban mindig is hittem, �n magam is foglalkoztam vele, vagyis foglalkozom is vele.

�n 3 �vig k�szk�dtem ezzel a betegs�ggel, j�g�val, medit�ci�val tartottam fenn magam, id�nk�nt rosszabb volt, id�k�nt jobb, de nem tudtam teljesen meggy�gyulni. Az utols� k�t h�t alatt meg m�r semmilyen m�don nem tudtam k�zel f�rk�zni �n magam a probl�m�hoz. Annyira f�jt, hogy �ssze se tudtam szedni magam, nem tudtam medit�lni r�, mert nem voltam alkalmas r�. A f�jdalom annyira er�s volt, hogy nem tudtam lek�zdeni. Ott maradtam ezzel a helyzettel, szinte tehetetlen�l, amikor a k�ls� seg�ts�g meg�rkezett, ilyen form�ban.

Vadidegen 80 ember �nekelt �rtem, a gy�gyul�som�rt. El is pityeredtem.

Buddhizmus, hinduizmus, kereszt�nys�g...., Isten, Buddha, guru...�gy t�nik, mintha Te mindenh�v� lenn�l...

Igen, igen, �n is �gy szoktam magamat h�vni �gy egy �ve, m�sf�le �ve, mindenhiv� vagyok.

R�j�ttem ugyanis arra az id�k sor�n, hogy az az �rdekes a tanokban, hogy mindegyik pontosan a centrum fel� mutat. Mindegy hogyan h�vjuk, lehet �gy is, �gy is h�vni, lehet megvil�gosodott tudatnak h�vni, hogyha a buddhizmus terminol�gi�j�val n�zz�k �s lehet istennek h�vni, hogyha kereszt�nyek vagyunk, lehet a legfels�bb abszolutumnak h�vni, vagy a guru k�p�ben megtestes�lt legt�k�letesebbnek.

Mindegy hogyan h�vjuk,  az az egy biztos, hogy a centrum az �rdekes, nem pedig az, hogy milyen �ton jut el az ember ebbe a centrumba.

Az �let�nk, az �tjaink is rengeteg vari�nst felt�teleznek. K�l�nb�z� kultur�lis k�zegekb�l indulunk, k�l�nb�z� kultur�lis h�tt�rrel rendelkez�nk, teh�t teljesen k�l�nb�z� m�don k�zel�t�nk ugyanahhoz, r�ad�sul k�l�nb�z� id�kben is. Szem�ly szerint nekem m�gis a buddhizmushoz van nagyon sok k�z�m. Ezt tanultam is, s�t annak idej�n tan�tottam is, �s a praxis�t is v�geztem hosszasan. Medit�ci�t gyakorlok 1985-t�l  a mai napig, �s emellett j�g�zom is.

Ezek szerint mindenki keresi a saj�t �tj�t, csak nem biztos, hogy emberhez m�lt�an halad rajta �s �li meg azt?

H�t mit csin�ljunk? Mindenki ott tart, ahol tud. Azt tudja el�hozni mag�b�l, amit tud �nmag�r�l �s a vil�gr�l.

Mi hat vil�gban l�tez�nk egyszerre: a Pokol vil�g�ban, a Szomj�z� lelkek vil�g�ban, az �llat vil�gban, az Ember vil�gban, a Tit�n vil�gban �s az Isten vil�gban.

A szenved�seink a Pokol vil�gba, a v�gyaink a Szomj�z� lelkek vil�g�ba, az �szt�neink az �llatok vil�g�ba tartoznak. Az Embert az emeli ezen vil�gok f�l�, hogy felismeri,  kapcsolatot kell teremteni az �g �s a F�ld k�z�tt. Az Ember az a l�ny, aki tud az �gr�l. A Tit�nok m�r oda tartanak, �nmagukat meg akarj�k haladni �s az Istenek pedig ott vannak.

Az emberben  l�v� alkot�, teremt� er� isteni eredet� . Sajnos �n azt l�tom, hogy h�lyes�g ir�ny�ba vannak elterelve az emberek. Ez az ut�bbi �vekben nagyon er�sen �rz�dik, l�tsz�dik, de ez m�r r�gebb �ta is �gy van. Addig visszamehet�nk, amikor eljutott az ember ahhoz az abszurd gondolathoz, hogy nincs spiritualit�s, hogy a vil�g l�t�t teremt� n�lk�l kell magyar�zni, amikor azt mondj�k alulr�l szervez�d� rendszer a vil�g. De b�rmit lerakunk, abb�l sohasem lesz egy ann�l komplexebb valami, abb�l mindig csak a sz�tes�s van. Lerakunk egy hegyet, piramist vagy b�rmit, az csak sz�tesni tud. Lerakok egy csom� homokot, abb�l sohasem szervez�dik piramis. Minden konstrukci� egy hierarchikus fels� pontb�l ered lefel�, nem pedig ford�tva. Teh�t az, hogy eljutott az ember addig, hogy spiritu�lis gy�k�r n�lk�l sz�letik az anyag, ez m�r egy sz�nd�kos f�lrevezet�s eredm�nye �s k�ptelens�g. Kap�sb�l azt kell mondani, hogy az ember egy spiritu�lis l�ny, �gy is �gy is, mindenk�ppen az, mindenki isteni l�ny. M�g a legprimit�vebb , legszerencs�tlenebb, csak az �lvezeteinek �l� valaki is spiritu�lis l�ny, hiszen �zennek neki az �lmai, amit az isten haszn�l arra, hogy mi okosabbak legy�nk. Nem l�tezik a F�ld�n ember, aki ne lenne spiritu�lis. El�bb-ut�bb ezt mindannyian megtapasztaljuk, felismerj�k. Mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje annak, hogy az ember a vil�gi dolgokkal foglalkozzon, hogy csal�dot alap�tson, hogy a karrierj�t �p�tse, a hely�t kialak�tsa itt a vil�gban �s van egy bizonyos pont szerintem, ahol bizonyos �letkor ut�n er�teljesen a spritualit�ssal kellene foglalkoznia. M�r el�bb is fontos arr�l tudni, csak van egy pont amikor azt kellene v�lasztania. Szerintem 50 �ves kor ut�n m�r biztosan ezzel  sz�ks�gszer� foglalkoznia az embereknek.

Mert az emberi l�tez�snek nincs �rtelme en�lk�l. Att�l, hogy �n valakit legy�z�k, att�l m�g semmi nincs, att�l, hogy valamit megkapok, m�g att�l sincs semmi, azt hogy most j�l bekaj�lok, att�l sincs semmi, azt hogy a tengerparton s�ttetem a hasamat, m�g att�l sincs semmi, le vagyok barnulva, kellemesen elvagyok...�s akkor mi van? Sz�val ez, m�g mindig csak �llathoz m�lt� �let. Ez m�g mindig csak magasabb �rtelem n�lk�li l�t. Emberek rengeteget �ldoznak arra, hogy  csak fizikai kiel�g�l�s�k legyen. Ezt egy vaddiszn� is meg tudja csin�lni, ahhoz nem kell ember. A tengerparton zseni�lisan hever�sznek a f�k�k, ahhoz sem kell ember. Teh�t az ember az ott kezd�dik, ahol az eg�szben felfedezi, hogy ez egy sokkal magasabb j�t�k, ez egy sors j�t�k, ez egy tudat j�t�k, �s a tanul�sr�l sz�l minden.

Magadat hogyan l�tod? Min szeretn�l m�g v�ltoztatni magadban?

Szeretn�m a hib�imat min�l ink�bb lecs�kkenteni, �s az er�nyeimet feln�veszteni. �n lust�bb vagyok ann�l, mint szeretn�k lenni. �s ez egy olyan dolog, ami engem zavar, m�st tal�n nem annyira, de �n �rzem, hogy ideje lenne letenni a lustas�got. Meg n�ha bep�ccenek, ami nem j�, mert a harag a leg�rt�bb �rzelem

Ilyenkor ezeken �gy dolgozom, hogy  szellemi-lelki gyakorlatok r�v�n n�velem a bels� er�t �s k�zben f�kezem a t�ls�lyokat, mert okom van arra, hogy most mi�rt ne a k�nyelmes megold�st v�lasszam. Kev�s az id�, �s ami m�g h�tra van, ki kell haszn�lni arra a hasznos tev�kenys�gre, amit a magam feladat�nak �rzek.

Produk�lnom kell, nyomokat, �tjelz�ket hagynom, �s a gyerekeimet is fel kell nevelnem.

Mondjuk 20 �v m�lva - persze ha meg�lem -  egy olyan ember szeretn�k lenni,  aki  mindig elv�gzi a feladatait, aki nyugodt �s der�s �s ki van m�r bel�le irtva a t�relmetlens�g, �s a harag. Teh�t egy boldog, be�rkezett , nyugodt, tiszta tudat� ember.

Ha 1985-ben nem t�rt�nik ez a  tal�lkoz�s - v�ltoz�s az �letedben, akkor ma milyen ember lenn�l?

Lehet, hogy akkor m�r nem is �ln�k. Buddhizmus, medit�ci� �s j�ga n�lk�l val�sz�n�leg m�r meghaltam volna. El�g sok z�rt csin�ltam volna, hogy be is verhett�k volna a fejemet, vagy ak�r fel is akaszthattam volna magam. Ehhez k�pest most kiegyens�lyozott �s der�s vagyok Ma m�r szerintem nem is gondolnak engem olyan bogarasnak a koll�g�im Toler�ns emberekkel vagyok egy�tt, olyan m�v�szemberekkel, akik el�gg� elsz�lltak a maguk m�dj�n ahhoz, hogy elfogadjanak engem is olyannak, amilyen vagyok. Nemr�g hallottam azt p�d�ul, hogy Bornai Tibi, a KFT billenty�se nyilatkozta,  az �n hat�somra kezdett el foglalkozni keleti tanokkal, s�t egy bar�tj�val le is ford�tott egy Murti Krisna k�nyvet 6 �v alatt. Teh�t ilyen szempontb�l m�g azt is lehet mondani, hogy j� hat�ssal  voltam r�.

Nemr�gen eltemettem az egyik j� bar�tomat, �s ahogyan telnek az �vek egyre t�bb a b�cs�. Szeretn�m, ha besz�ln�l arr�l is, hogy a hal�lr�l hogyan gondolkodsz?

�n  nem hiszek abban, hogy az ember elt�nik a hal�llal. S�t, ez nekem nem is k�rd�s. Vannak el�z� �leteimb�l eml�keim. S�t k�ztes l�tbeli eml�keim is vannak, a nem testben l�v� l�tb�l. �gyhogy biztos vagyok benne, hogy a bar�tod,  amikor a temet�s volt tudatosan tapasztalta azt ami t�rt�nt: p�ld�ul hallotta a besz�det, �rz�kelte a gondolatokat. Most pedig a karm�i ut�n megy.  A karma szele az egy er�s dolog, nagy vihar. Amit  eg�sz �let�ben csin�lt, az hajtja �t most egy tov�bbi �llapot fel� �s igaz�b�l, hogyha seg�teni akarunk neki, mert lehet innen seg�teni neki, akkor im�dkozni kell �rte. Nagyj�b�l mindegy is, hogy milyen im�t mondunk, mindegy is, hogy most istenhez im�dkozunk, vagy a l�t megnevezhetetlen centrum�hoz, mert egy helyre mennek az im�k: a Tudat centrum�ba. Teh�t ha magadban csak j�t k�v�nsz neki �jra �s �jra, hogy a lehet�s�g szerint a legtiszt�bb l�tform�ba ker�lj�n,  vagy a legnyugalmasabban, legboldogabban �lje meg azt amit �lnie kell, az biztos seg�t. Elmondom azt is, hogy van egy szertart�s, amivel 49 napig szokt�k a buddhist�k b�cs�ztatni a halottat. Minden este olvasnak egy fejezetet a tibeti Halottas k�nyvb�l, �s �gy 49 napon �t kis�rik  �t.  A kezdet�n odasz�litj�k, letesznek egy p�rn�t , mondj�k: foglalj helyet, ezt a tanit�st most neked adjuk. �n amikor anyuk�mnak csin�ltam, aki elhunyt, m�k�d�tt , de a 10 alkalom ut�n azonban megsz�lalt bennem a hangja el�gg� hat�rozottan: "De kisfiam, �n ezeket a tibeti dolgokat nem �rtem!" Akkor abbahagytam ezt a form�t �s �tv�ltottam m�sra, git�roztam neki, meg magyarul mondtam magamban az im�t, de igyekeztem, ugyan�gy v�gigcsin�ltam a 49 napot. �s �lomban megjelent, adott visszajelz�st, hogy el�rte �t.

�s a szeretteinkkel tal�lkozunk m�g valamilyen form�ban?

Hat�rozottan az a v�lem�nyem, hogy igen, van �jratal�lkoz�s. Valamilyen form�ban van. Igaz�b�l ezek a kapcsolatok nem m�lnak el. Az ami k�t l�lek k�z�tt van, k�l�nb�z� form�kon t�l is m�k�dik, �s r�ad�sul mindenki k�z�tt, mindenkivel van valami f�le kapcsol�d�sunk. Akik pedig valamilyen m�don vonz�dnak egym�shoz, azok el�bb-ut�bb az �letben is tal�lkoznak, �gy vagy �gy. Vagy mint sz�l�, vagy mint testv�r, vagy h�zast�rs, vagy szerelem, vagy bar�t. Pl. Gy�rgyik�vel, feles�gemmel, voltunk valamelyik el�z� �let�nkben fi� bar�tok, haverok. Eml�kszem r�. �gyhogy b�rmi lehet, a nem�nk  sem stabil, azt is v�ltoztatjuk. �n tuti hogy voltam m�r n� is. Nem is kell meditativ �llapot a felid�z�shez mindig, van egy-kett� olyan stabil eml�k, ami mindig eml�k lesz. �s van olyan k�p is, ami csak medit�ci�s, vagy megv�ltozott tudat�llapotban id�zhet� fel a tudattalanb�l.

V�gezet�l m�g azt mondja nekem Andr�s, lehet hogy �n is voltam valamikor fi�, csak m�g nem j�tt el� ez az eml�k-�lm�ny. Tal�n valamikor mi is voltunk, lesz�nk ezek szerint j� cimbor�k? Haverok? J� lenne, ha �gy lenne, �n csak gazdagabb lenn�k �ltala.