A Machu Picchu t�rt�nelmi szent�lye

„Lassank�nt kezdtem meg�rteni, hogy a fal �s a mellette l�v� f�lk�r alak� templom, amely egy barlang f�l� �p�lt, olyan m�ves alkot�s, hogy felveszi a versenyt a vil�g legszebb falazott �p�leteivel. A csod�s l�tv�nyt�l el�llt a l�legzetem…De mi lehet ez a hely?” Ezt jegyezte fel

Hiram Bringham, amikor 1911-ben felfedezte a Machu Picchu rendk�v�li l�tv�nyt ny�jt� romjait. E pillanatt�l kezdve a tud�sok sz�zai pr�b�lt�k megfejteni a fens�ges inka v�ros k�veinek titk�t.

Machu Picchu v�rosa 2280 m�ter magasan, csod�latos term�szeti k�rnyezetben fekszik. A k�rnyez� hegyek n�melyik�nek magass�ga meghaladja az 5000 m�tert. A v�ros alatt h�mp�ly�g az Urubamba; a z�g� viz� foly�t az ink�k Wilka May�nak azaz Napfoly�nak nevezt�k.

A v�ros r�gebben szinte megk�zel�thetetlen volt, csup�n egy nagy k�vekkel kirakott, kanyarg�s �sv�nyen lehetett idejutni. Ez magyar�zza mi�rt is feledkeztek meg r�la hossz� �vsz�zadokra. �m a magyar�zat egyben �j k�rd�seket vet fel: hogyan sz�ll�tott�k ide az �p�tkez�shez haszn�lt gigantikus k�t�mb�ket, hiszen n�melyik f�l tonna s�ly�? A felt�telez�sek szerint a hatalmas k�veket hengerekre rakt�k, majd eg�sz munk�scsapatok vontatt�k fel, szitty�b�l font k�telek seg�ts�g�vel. Erre utal, hogy a romokt�l n�h�ny kilom�terre van egy k�fejt�, ahol r�szlegesen megmunk�lt k�veket tal�ltak. Machu Picchu lak�inak m�sik nagy gondj�t a vizhi�ny jelentette, vizet ugyanis csak a v�lgyben tal�ltak. Annyi azonban mindenk�ppen bizonyos, hogy Machu Picchu az Inka birodalom jelent�s v�rosainak egyike volt. Az is val�szin�, hogy vall�si �rtelemben szent helynek sz�m�tott, �s hogy az arisztokr�cia tagjai �ltek itt. Van olyan hipot�zis, hogy a v�rosban csaknem kiz�r�lag n�k – az �gynevezett Nap-sz�zek – �ltek, �reikkel. Ezt arra alapozz�k, hogy az itt tal�lt 160 csontv�zb�l 150 a n�i. M�sok szerint a v�ros val�j�ban katonai t�bor volt, r�szben v�delmi c�lt szolg�lt., r�szben pedig az inka Birodalom terjeszked�s�t seg�tette.

Nincs egyet�rt�s abban sem, hogy mikor alap�thatt�k a v�rost. Machu Picchu felfedez�je /Hiram Bringham, a Yale egyetem professzora/ �gy gondolta, ez a telep�l�s lehetett a magja a k�s�bbi nagy hatalm� Inka Birodalomnak. M�sok szerint viszont m�r az ink�k �rkez�se el�tt /1500-as �vek/  is lakhattak itt amaz�niai eredet� indi�n t�rzsek. Az inka h�d�t�s ut�n a v�rost kib�vitett�k, �s a Machu Picchu a papok, a csillag�szok �s a Nap-sz�zek lak�helye lett.

A Machu picchu romjait 5 m�ter magas fal veszi k�r�l, amely er�dh�z teszi hasonlatoss� a v�rost.. A falon bel�l t�bb mint 200 �p�let �s t�bb sz�z l�pcs� van. 3000 fok� l�pcs� vezet a v�rosba. A Katonai b�sty�r�l szemmel tarthatt�k az Urubamba v�lgy�t. Szent ter�n a nagytemplom, a F�templom, a H�romablakos templom (jellegzetes ablakaib�l a napfelkelt�t lehet l�tni) �s a pap h�za �ll. A v�ros legmagasabb r�sz�n van a Csillag�szati obszervat�rium. A n�gy teraszb�l �ll� �p�tm�ny tetej�n l�v� gr�nitt�mb�n �ll az Intihuatana, ez az �rny�kvet�sre alkalmass� faragott szikla, amelyet a felfedez�sek szerint nap�r�nak haszn�ltak. Az �si hagyom�nyok szerint ez volt az a „k�, mellyel a Napot megragadt�k”. Figyelemre m�lt� az is, milyen t�k�letesen csiszolt�k le a k�t�mb�ket. �sszeilleszt�s�kh�z sem maltert, sem cementet nem kellett haszn�lni, mivel olyan pontosan simultak egym�shoz, hogy nem maradt k�zt�k r�s. /M�g egy papirt sem lehet beilleszteni k�z�j�k./.

1983-ban a Machu Picchu t�rt�nelmi szent�ly az emberis�g vil�g�r�ks�g�nek r�sze lett.

Forr�s:Vil�gunk kultur�lis �s term�szeti kincsei /Kossuth Kiad�/