A  Titicaca t� az ink�k szent tava, amelyhez indi�n mes�k �s mond�k t�mkelege k�t�dik. A sz�jhagyom�ny szerint a k�rny�k�n m�r akkor is laktak emberek, amikor a Hold m�g nem ragyogott az �gen. Azt�n egyszer csak megjelent a Hold, �m leesett, pontosan erre a helyre zuhant, hatalmas lyukat v�jt �s az megtelt v�zzel – �gy keletkezett a t�. Az �gen pedig hossz� id� m�lva megjelent a most is l�that� Hold.

Ter�let�nek mintegy fel�t az Andok hegyvid�ke �s a k�z�j�k z�rt v�lgyek �s fenns�kok foglalj�k el.

A Taquile szigetre motoros haj�n juthatunk el miut�n Uros �sz�sziget�t elhagyjuk.

A szigeten az  indi�nok faluj�t t�bb, mint 500 l�pcs�fok megt�tele ut�n �rj�k el. A falunak 2800 lakosa van, akik a kecsu�n nyelvet besz�lik. F�tere, hivatali �p�lete, sz�ll�st ad� h�zai, �tkezd�i vannak a szigetnek,  de nincsen rend�rs�ge. Ezt az�rt nem tartj�k sz�ks�gesnek, mert semmilyen b�ncselekm�ny, esem�ny  nem indokolta eddig a megszervez�s�t. A f�t�rr�l csod�latos kil�t�s ny�lik a t�ra �s az Andok cs�csaira, Bolivia partjaira. A szigeten iskola, �voda m�k�dik. A tan�t�s h�tf� d�lut�nt�l p�ntek d�lel�ttig tart, ugyanis akkorra �rkeznek meg �s haj�znak vissza  Pun�b�l, a v�rosb�l a tan�t�k. Nagy melegben a kisdi�kokat ingyen fagyival k�n�lj�k a lakosok.

A szigeten minden �vben �j polg�rmestert v�lasztanak, k�zfeltart�ssal. A polg�rmester abban az �vben minden f�rfimunk�t elv�gezhet kiv�ve egy teend�t nem: nem k�thet! A f�rfiak �s a n�k legf�bb tev�kenys�ge ugyanis a fizikai munk�n k�v�l - a k�t�s: pul�vert, sapk�t, diszes, szines kab�tokat k�tnek. A n�k a f�rfiaknak, f�rfiak a n�knek. Miel�tt megn�s�lnek k�t �vig �lnek egy�tt v�lasztottjukkal a f�rfi h�z�ban. Addig  ki kell der�lnie egym�shoz val�k-e vagy sem, s ha az egy�tt�l�s bev�lik, ut�na h�zasodnak csak �ssze. A h�zasp�rok k�z�tt v�l�sr�l soha nem lehet sz�, �r�k �letre k�ttetik minden kapcsolat a szigeten. A peruiak, �gy a szigeten �l�k is egy�bk�nt m�lyen vall�sosak, katolikusak.

A leg�nyembert a sapk�ja szine k�l�nb�zteti meg a n�s f�rfit�l: � feh�r s�vot hord a fejfed� k�zep�n. A polg�rmester d�szes sapk�ban j�r, amib�l csak egy darab van a szigeten, abban cipekedik, int�zkedik, szervezi az �letet, vagyis �l mint b�rki m�s. Sapk�j�r�l azonban mindenki sz�m�ra felismerhet�. 

A f�rfiak �ltal k�t�tt holmi min�s�ge a f�rfiass�g egyik mutat�ja is. A h�zass�g el�tt egy sapk�t kell k�sz�teni�k, amit a v�lasztott n�nek meg kell t�ltenie v�zzel. Ha a v�z �tereszt, kifolyik, az azt jelzi: nem el�g  er�s a k�t�s, vagyis a f�rfi �retlen m�g a n�s�l�sre �s tov�bb kell gyakorolnia a k�t�s mesters�g�t. Ha megtartja a folyad�kot a sapka, akkor j�het az esk�v�.

A szigetet ma m�r gyakran l�togatj�k a turist�k, b�r Peru turista forgalma nagyon csek�ly. /A l�togat�kat visszatartj�k az �ghajlati viszonyok, a betegs�gek, a kolera els�sorban, valamint a term�szeti katasztr�f�k s�r�s�ge./ A hatalmas kaptat� ut�n a f� t�ren kis ki�ld�kben s�rt, col�t lehet fogyasztani - coca col�t �s inka col�t, ami egy s�rga, �des folyad�k. Az italokat �s az �lelmiszereket a t�voli Pun� v�ros�b�l sz�ll�tj�k ide az �slakosok, �s �ri�si batyukban a h�tukon viszik fel az �tkezd�kbe, ki�ld�kbe, vagy otthonaikba. A szigeten is �ltal�ban h�rom f�le �telt k�n�lnak fel a vend�geknek: halat, csirk�t �s alpaka, vagy l�ma h�st, illetve a kedvenc nemzeti eledel�ket: a tengeri malacot. Ez ut�bbit s�tve, f�ve t�lalj�k fel, �s a t�ny�ron �gy rendezik el, hogy j�l l�that� legyen a kis �llat minden testr�sze. Kb. 300 f�le burgony�t termelnek Peruban �s a legv�ltozatosabb, rendk�v�l finom m�don k�sz�tik el azokat is. A szigeti �tkezd�kben nagy el�k�sz�lettel fogadj�k a turist�kat. Ahogy Urosz sziget�n is az uru indi�nokr�l hallottuk, itt is jellemz� a saj�tos feloszt�s: a vend�gl�s a bev�tel�t nem rakja el a saj�t kassz�j�ba, hanem teljesen term�szetes m�don elosztja a t�bbi �tterem tulajdonosa k�z�tt. A m�sok bev�tel�b�l � is majd term�szetszer�en viszontr�szes�l alkalomadt�n.

A sziget kb. 4000 m�ter magasan fekszik. Itt is, mint a rendkiv�l magasan fekv� v�rosokban, hegyekben a turist�k sz�m�ra az aklimatiz�ci�t seg�teni igyekeznek az �slakosok. A fizikai munka az idegenek sz�m�ra rendkiv�l neh�z, sokszor az �temesebb s�t�n�l is m�r fulladozhatunk. Szinte minden �tteremben, v�rosi sz�llod�ban a port�n ez�rt oxig�n maszkok �llnak k�szenl�tben. Az alkalmazkod�st azonban legink�bb – �ll�t�lag - a koka k�szitm�nyek fogyaszt�sa teszi k�nny�v�: a koka levelet saj�tos m�don kell elszopogatni, majd megr�gni, v�g�l a sz�nkban �rzett zsibbad� �rz�s ut�n kik�pni. De koka lev�lb�l k�sz�lt te�k is minden�tt megtal�lhat�ak, amiknek saj�tos b�d�t� hat�sa van �s a fullad�s�rzetet cs�kkenti. A peruiak a levelet �s a te�t napj�ban h�romszor szertart�s szer�en elfogyasztj�k, �let�kh�z m�r teljesen term�szetesen hozz�tartozik ez a b�d�t� szer. A tilt�s�ra, korl�toz�s�ra tett kis�rletek mind kudarcba fulladtak, �gy nem is foglalkoznak m�r ezzel a hat�s�gok sem. Az orsz�gb�l azonban kivinni, illetve m�shova  - ak�r filteres tea form�j�ban is  - bevinni szigor�an tilos. Ezt kuty�k ellen�rzik a reptereken a csomagokat v�gigszagl�szva.