A kult�ra f�k�nt a maga mai Peru ter�let�n t�bb ezer �ve �lt �slakosok �ltal a sivatagos fenns�kba v�sett rejt�lyes Nazca vonalak nem csup�n m�v�szi alkot�sok, hanem nagyon is gyakorlatias c�lokat szolg�lhattak.
A mint�zatokat �gy v�st�k” a felsz�nbe, hogy a  vonalak  ment�n a m�lyebben fekv� k�nnyebb homokr�tegr�l elt�vol�tott�k a r�nehezed� fels�, kavicsos r�teget. A v�ltozatos mint�k – az �gynevezett geoglif�k – madarakat �s eml�s�ket (p�ld�ul kolibrit, majmot, embert), �s geometriai alakzatokat (spir�lisokat, h�romsz�geket, trapezoidokat, p�rhuzamos vonalakat) �br�zolnak. A hatalmas m�ret�, r�szletesen kidolgozott geoglif�k Lim�t�l mintegy 400 kilom�terre d�lre, csaknem 2 kilom�ter hosszan ny�lnak el a Rio Grande de Nasca foly� v�zgy�jt� medenc�j�ben. Jelent�s�k, c�ljuk �vsz�zadok �ta megoldatlan rejt�ly. Egyes szak�rt�k szerint vall�si szertart�sokban j�tszhattak szerepet, m�sok �gy v�lik, csillag�szati napt�rk�nt szolg�lhattak.

 A Nasca vonalak a fenns�k sz�raz, sivatagos ter�let�n helyezkednek el, de m�reteikn�l fogva csak a magasb�l „ p�ld�ul rep�l�r�l „ l�that� a teljes k�p. Miut�n sem k�sz�t�ir�l, sem a vonalak szerepl�ir�l nem siker�lt megtudni a l�nyeget, k�l�nb�z� kital�ci�k l�ttak napvil�got, mint ilyen esetekben �ltal�ban. D�niken, a h�rhedt „�gb�l �rkez� civiliz�ci�k” nagymestere �rt a nazcai-vonalakr�l �s jelen esetben tal�n nem is j�rt messze az igazs�gt�l. A nazcai sivatag a vil�g egyik legsz�razabb vid�ke, ugyanakkor a nazca-kult�ra f�ldm�vel�ssel is foglalkozott. Teh�t valahonnan v�zhez jutottak. Ezt igazolj�k azok a sz�pen festett ker�mi�k, amelyeken tengeri halak, s�t b�ln�k jelennek meg. Az �sat�sokon olyan kagyl�k h�jait gy�jt�tt�k �ssze, amelyek csak tengerben �lnek. A p�k, a majom �s k�l�nb�z� madarak „ p�ld�ul kolibri „ �br�zol�sa arra utal, hogy a sz�raz sivatag n�pe valahol �rintkezett olyan ter�letekkel, ahol ezek az �llatok �ltek. �si lak�hely�k mintegy 60 kilom�terre van az �ce�nt�l, �gy oda is eljuthattak kereskedni. A felt�r�sok napjainkban is folynak, �s komoly vit�k alakultak ki a hatalmas �br�k k�sz�t�s�nek ok�r�l. K�t elk�pzel�s k�r� z�rk�ztak f�l a kutat�k: az egyik elm�let szerint csillag�szati napt�r szerepe volt a gigantikus rajzoknak, a m�sik szerint a f�ld alatt h�z�d� v�zcsatorn�kra utal� jelz�sek. A s�ks�g rajzait „ miut�n rep�l�g�pr�l f�lder�tett�k „ el�sz�r egy n�met matematikus, Maria Reich kezdte tanulm�nyozni. Az az�ta elhunyt kutat� eg�sz �let�t a Nazca  vonalak  kutat�s�ra sz�nta, hal�la �ta „ 1998 „ csak n�h�ny megsz�llott v�di a sz�nd�kos �s akaratlan puszt�t�st�l. A 450 n�gyzetkilom�teres, �vente nyolcvanezer turist�t vonz� ter�let 1994-ben ker�lt fel az ENSZ vil�g�r�ks�g-list�j�ra.”

Forr�s:

web.interware.hu;

vilagjaro.hu

Dekameron �tik�nyvek