Á, sok mindent nem értek. Én barom meg még értelmet is keresek. A gyerekek jók:) A füstölő is, meg az egyszeri és megismételhetetlen fogalmak. Félek a hótól, sokat kell vezetnem, komolyan veszem a dolgom, intézkedek. És egyre idegesebb leszek. Én barom. Aztán jön a telefon, a személyes beszélgetések és az utasítások, végül a  zsarolások. Amíg magammal jóban vagyok, talán addig nincs baj. De egyre zavarosabbak a követelések, az átláthatatlan hatalmi játszmák. Ja, és mindig tudják a következő lépésem, mert mindig előre szólnak ők mit akarnak, ami más döntés lenne, mint az enyém. Sose volt ilyen helyzetem. Szóval, jaj és gyomorszorítás reggelente. Azt hiszem közöm van bármihez is, pedig már rég leosztottak a kártyák. Közeleg a Karácsony, a környező tévékben beszélek, ma is, hétfőn is a szeretetről, a szeretet ünnepéről. De vajon ki hallja meg? Ki érti miről artikulálok?